Úgy néz ki, megtalálták a világ legősibb állatának maradványait

18/09/28 péntek
ujnemzedek.hu
A több mint félmilliárd éves fosszíliát a Fehér-tenger elhagyatott partvidékén találtál meg, korához képest kitűnő állapotban.

Az állat, amelynek bordázott szegmensei egész testén végighúzódnak, az ediakara bióta (vagy ediakara élőlénykör) egyik jellegzetes tagja volt, amely 20 millió évvel a modern állati élet kambriumi robbanása előtt élt. Az Ausztrál Állami Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport az Oroszország északnyugati részén húzódó Fehér-tenger elhagyatott partvidékén olyan kitűnő állapotban találta meg a fosszíliát, hogy az még mindig tartalmazott koleszterinmolekulákat (azt a típusú zsírt, amely az állati életre jellemző).

A fosszíliák a Fehér-tenger 60-100 méter magas szikláiból kerültek elő – mesélte a megkövesedett maradványokat felfedező Ilya Bobrovskiy, az ausztrál egyetem biogeokémia Phd-hallgatója. A kutató elbeszélése szerint az egyik szikláról kötélen lógva hasított ki nagy kőzetdarabokat a homokkőből, ledobta, majd átmosta őket, és ezt addig folytatta, amíg rá nem bukkant a fosszíliára.

A kutatócsoport szerint a Dickinsoniaként azonosított állat a legősibb ismert állatfosszília. A felfedezés pedig sok évtizedes rejtélyt oldott meg.

"Az általunk megtalált megkövesedett zsírmolekulák azt bizonyítják, hogy 558 millió évvel ezelőtt az állatok nagyok és kiterjedtek voltak, sok millió évvel az előtt, ahogy korábban gondoltuk" – mondta Jochen Brocks egyetemi docens, a tanulmány vezető kutatója.

A kambriumi robbanás

A Dickinsonia-fosszíliák jelentik az összekötő kapcsot a baktériumok uralta ősi világ és a nagy állatok világa között, amelyek 540 millió évvel ezelőtt, a kambriumi robbanás alatt jelentek meg.

Kambriumi robbanásnak nevezik, amikor az összetett állatok és más makroszkopikus organizmusok, mint a puhatestűek, férgek, ízeltlábúak és szivacsok válnak uralkodóvá a fosszilis maradványokban.

A paleontológusok rendszerint a megkövesedett maradványok struktúráját tanulmányozzák, ám ebben a kutatásban a tudósok molekulákat vontak ki a fosszíliából, majd analizáltak. Brocks hangsúlyozta, hogy ez vezethetett a felfedezéshez.

Az ausztrál tudósok az Orosz Tudományos Akadémia és a Max Planck Biogeokémiai Intézet, valamint a Brémai Egyetem tudósaival együtt végezték a kutatásokat.

Egy ősmadár, amit az ember irtott ki

Az ősember irthatta ki a valaha élt legnagyobb szárnyast, a madagaszkári elefántmadarat - állapították meg kutatók tízezer éves csontmaradványokon felfedezett, vadászatra és hentesmunkára valló vágásnyomok alapján.

Eddig úgy vélték, hogy az ember 2500-4000 évvel ezelőtt telepedett meg a szigeten, az új lelet azonban 6000 évvel korábbira teszi a megjelenését - írja a Science Advances tudományos lap friss számában megjelent tanulmány.

Forrás: Stony Brook University News - Alain Rasolo

A legalább egytonnás súlyú, állva mintegy 3 méter magas elefántmadarak még a dinoszauruszokénál is nagyobb tojásokat tojtak.

A szigeten fajaik, az Aepyornisok és a Mullerornisok más ritka fajokkal, többek között az óriáslemurokkal éltek, melyek azóta szintén kihaltak. 

"Úgy tűnik, több mint 9 ezer éven át zavartalanul élt ugyanazon a szigeten az elefántmadár és az ember, aki ezek szerint nem jelentett túl nagy veszélyt a hely állatfajaira az eltelt évezredek nagy részében, ami új ismeretekkel szolgálhat a mai állatvédők számára" - tette hozzá Hansford.

Több elmélet született már arról, mikor és mért pusztultak ki az elefántmadarak és mennyi írható ebből az ember számlájára: a csontkövületen talált vágásnyomok az ember minden eddiginél korábbi jelenlétére utalnak.

"Amíg további régészeti bizonyítékokra nem bukkanunk, nem tudjuk, honnan jöttek, kik voltak ezek az emberek, valamint azt sem, mikor és hogyan tűntek el a szigetről" - magyarázta Patricia Wright, a tanulmány társszerzője, a Stony Brook-i Egyetem munkatársa.

Forrás: MTI