Oké, nincs klímaváltozás - de akkor miért repedezik a jég az Arktiszon?

18/08/27 hétfő
ujnemzedek.hu
Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás. És az Arktisz se áll jól.

A jégolvadás 2012 óta egyre gyorsabb, amit a műholdas adatok és más mérések is bizonyítanak. Persze sokkal kézzelfoghatóbb, hogy a tengerek szintje 7,6 millimétert emelkedett eddig, ráadásul ebből három millimétert az elmúlt öt évben. Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás, a kontinens háromezer milliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között a Nature folyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerint.

Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora és a kutatás vezetője szerint az Antarktisz akár 15 centiméterrel is megemelheti a világ tengereinek szintjét 2100-ra, ami meghaladja az összes korábbi előrejelzést. 

Önmagában egy ilyen emelkedés nem tűnik eget verően soknak, de a tengerparti áradások dagály idején jóval több kárt okozhatnak. A tengerszint-emelkedés veszélyeztet több nagyvárost New Yorktól Sanghajig, az alacsonyabban fekvő országokat a Csendes-óceánon, valamint Hollandiát.

Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, a Föld legszélsőségesebb területe. Neve a görög ἀνταρκτικός (Antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet (Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14,2 millió km²

Összetört a jég az Arktiszon

A Guardain cikkében kitér arra: ilyen, korábban nem tapasztalt töredezettséget eddig nem fedeztek fel a kutatók – idén pedig már kétszer is. Szerintük a dolog hátterében az északi féltekén tapasztalt durva augusztusi hőhullám mellett a meleg szelek állhatnak. A magyarázat logikus - a jelenség baromi ijesztő.

Az arktiszi jégtakaró olvadása azért is riasztó, mert sokáig úgy hivatkoztak rá a szakik, mint az utolsó jeges területre a bolygón - mondván: hiába jön az éghajlatváltozás, ez a terület fagyos marad örökké.

Bocs:

maradT.

Arktisznak nevezzük az Északi-sark körüli területeket. Legnagyobb része a Jeges-tenger területére esik, melyet eddig állandó jégtakaró borított, de ide tartoznak szárazföldi részek is Oroszország, Alaszka, Kanada, Norvégia, Grönland és Izland területéről. Bár az Arktisz legnagyobb része kopár jég, élővilága rendkívüli, rengeteg hal, fóka, madár csak ezen a tájon honos.

Kiemelt kép: Anders Jildén, Unsplash