Meg kell tanítanunk őket, hogyan legyenek kreatívak, mert a robotok arra nem képesek

17/04/25 kedd
ujnemzedek.hu
Remek külföldi és magyar szakemberek tartottak előadást változatos témában a Budapest Talent Summit - Budapesti Tehetség Konferencia nevű rendezvényen. Ez elsősorban persze a szakmának szólt (tehetséggondozási szakembereknek és tanároknak), de azért nem árt tudni, mire is hívták fel a figyelmüket velünk, fiatalokkal kapcsolatban. A teljesség igénye nélkül összeszedtünk az előadásokból néhány érdekes gondolatot.
A Budapest Talent Summit - Budapesti Tehetség Konferenciáról itt találsz még információt!

-Hiába nőtt a társadalmakban a tehetséggondozás iránt való érdeklődés, még a tanár dönti el, hogy a diák tehetséges-e. Méghozzá az érdemjegyek és nem a benne rejlő potenciál alapján.

-Mindenkinek lehetőséget kell kapnia, különben rengeteg tehetséges gyereket vesztünk majd el.

Joan Freeman (PhD) az ECHA alapító elnöke, a Tehetséges gyermekek Európában című előadásában

______________________________________________________________________________________________

- A tanároknak úgy kell problémákat és azok megoldásait elmagyarázniuk a diákoknak, mint ahogy a szülők elmondják vacsoránál a saját dolgaikat a gyerekeiknek.

- Mi motiválja a gyerekeket? Egy saját példa: volt az egyik csoportban egy nagyon tehetséges, de nehezen kezelhető gyerek – nem akart és nem tudott együtt dolgozni a  többiekkel. Elmentem a  családhoz és kiderült, hogy több testvérével laknak egy szobában, és hatalmas a kupi. Az ő része ezzel szemben pedánsan rendben volt tartva. Megkérdeztem, hogy az osztályban is szeretne-e egy ilyen helyet, ami csak az övé? Onnantól remekült tudtunk dolgozni, mert meglett a motiváció.

- Csak olyan témában versenyeztessük a gyerekeket, ahol érzik, hogy kompetensek.

Rena F. Subotnik (PhD) az Amerikai Pszichológiai Társaság Iskola- és Oktatáspszichológiai Központjának igazgatója, a Top 20 alapelv a pszichológiából a tehetséges és kreatív gyermekek tanításához az iskolában című előadásában

______________________________________________________________________________________________

- A kreativitás kockázatos, az innovatív ötletek csak 4%-a lesz sikeres.

- Közel két és félszer nagyobb annak az esélye, hogy egy kreatív munkavállaló, egy kreatív helyen dolgozik, mint egy nem kreatív munkavállaló esetében.

- Ott lehet egy kreatív ötletet bevezetni, ahol stratégia és a szervezet is megfelelően támogató hozzá.

Dr. Kolnhofer-Derecskei Anita, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kárnak adjunktusa, A kreativitás és innováció kapcsolata című előadásában

______________________________________________________________________________________________

-Tegnap egy család vacsorázott mellettem az étteremben, észre sem vették volna, ha az egyiküket elrabolják, mert nem beszélgettek, hanem nyomkodják a telefonjukat. Csak tíz éve vannak még okostelefonjaink, gondoljuk át, mennyi minden változott meg általuk: a kommunikáción kívül megváltoztatta az információkhoz való hozzáférést, munkaerőpiacot és szinte mindent. Az a munkánk, hogy felkészítsük a diákokat, hogy megfeleljenek majd a jövőbeli munkahelyek és szakmák elvárásainak.  De ki tudja, milyen munkahelyek lesznek a jövőben? Nem tudjuk, mozgó célpontra lövünk.

- Michelangelo kreatív ember volt? A válasz, hogy egyértelműen igen! Azt tudták, hogy egyetlen munkáját sem fejezte be, soha nem jutott el a 100%-ig?

- Tudják mik azok a dark factory-k? Tudják miért nincs szüksége ezekben az üzemekben fényekre? Mert robotok dolgoznak.  Amíg régen a gyártásra vettek fel embereket, most olyanokra van szükség, akik ezeket a robotokat és a gyártást megtervezik.

- Jelenleg nem is generációs változásokról van szó. Egy generáción belül kétszer, háromszor is lefutnak a változások. A jó problémamegoldásra, a kreatív gondolkodásra kell felkészítenünk a fiatalokat. Meg kell tanítanunk őket, hogyan legyenek kreatívok, ugyanis arra a robotok nem képesek.

Jonathan Plucker (PhD) a Johns Hopkins University professzora, A kreativitás tudományának jövője című előadásában

______________________________________________________________________________________________

- Adjuk át a gyeplőt a fiataloknak, teremtésünk olyan környezetet, hogy a diákok érdekeltek legyenek, hogy tanuljak úgy, hogy maguk hozzanak létre produktumot. Tervezzék meg magunknak, milyen tudásra van szükségük. 

- Nem kész tudást kell átadni és számon kérni, hanem komplex tudást igénylő feladatot kell adnunk nekik, amit meg kell oldaniuk. Azt kell megtanítanunk, hogy találják meg a megoldáshoz szükséges információkat.

Dr. Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE Informatikai Kárnak egyetemi docense, az IKT eszközök alkalmazása a természettudományos területek oktatásában című előadásában

______________________________________________________________________________________________

- A játék és a tanulás hasonlít egymásra: hiszen minkét esetben problémákat oldunk meg. Mégis a játékhoz általában pozitív érzelmeket kötünk a tanuláshoz pedig negatívakat.

Damsa Andrei, a JátékosLét Kutatóközpont szakmai vezetője - Játékosítás az oktatásban szekció előadásában