Furcsa, tudományosnak tűnő tudományok - kell ez nekünk?

17/03/06 hétfő
ujnemzedek.hu
Frenológia? Paleoasztronautika? Ha Ön bármelyikben hisz ezek közül, kérjük, ne olvassa el a cikket, mert csak felcseszi magát.

Lássuk csak: 

Mi az a tudomány?

Nos, a tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere. A tevékenységnek bárki által megismételhetőnek kell lennie és végeredményben azonos eredményre kell vezetnie ahhoz, hogy az eredményt tudományos eredménynek nevezhessük.

Az egyetemes tudomány fejlődéséhez hozzájárul (többek között) a felsőoktatás az intézményeiben folyó kutató-, alkotó művészeti munka, az új tudományos eredmények és alkotások létrehozásával, a korszerű ismeretek átvétele és továbbadása által, továbbá a kiemelkedő képességű tehetségek tudományos szintű felkészítése révén.

Tudományterületek: a természettudományok, bölcsészettudományok, és társadalomtudományok, valamint ezek alkalmazott területei (pl. műszaki tudományok, agrártudományok, orvostudományok) amelyek tudományágakra tagozódnak. De tudomány pl. a történettudomány, bár a történelem nem megismételhető, de annak megismerése a történeti források alapján igen. Ez lényegében ugyanaz, mint a tudomány esetében általában.

A világ nem megismételhető, de annak megismerése igen.

Oké, mi ezt most a Wikipédiáról másoltuk, és van, aki abban sem hisz.

Ellenben nincs olyan tudományos tézis, amely ellentmondana a Wikipédia létezésének - míg a most felsoroltak közül többen rendelkeznek hasonlóval. Továbbmegyünk: VAN bizonyíték arra, hogy a Wikipédia: stimmel. Nézzék csak meg például a kacsacsőrű emlőst.

Na, azok, amik most következnek, nem feltétlenül rendelkeznek hasonlóval. Épp ezért tán nem is lenne rájuk szükség.

Frenológia

Franz Joseph Gall osztrák anatómus és fiziológus hívta életre, még 1796-ban - igazi népszerűségét a 19. században élte. A lényege: az emberi koponya mérései, illetve a fejen található úgynevezett "agyi dudorok" (mely a frenológia áltudománya szerint minden egyes embernél más helyen található) alapján meghatározható egy ember személyisége.

Igen, a dudorok alapján. 

Ennyit erről.

Paleoasztronautika

Vannak, akik szerint világegyetem tele van idegen élettel.

Ez iddáig oké. Miért ne lenne. A világegyetem úgyis tágul, hely éppen akad.

Na most ugye vannak ezek a lények, akik (egyesek szerint) baromira okosabbak nálunk. De sokkal-sokkal nagyobbak agyban. Annyira, hogy ezek voltak annyira jó fejek, hogy az emberiséget a régmúltban meglátogatták, majd befolyásolták a történelem alakulását. 

Mondjuk segítettek felépíteni a piramisokat. Vagy a kínai nagy falat. Hogy miért tették ezt, rejtély, de a paleoasztronautika hívei gyakran hivatkoznak arra, hogy bizonyos tárgyi leletek a múltból - pl. ez itt:

...szkafanderes idegeneket ábrázolnak. És akkor itt bejön mindenféle istenhit, meg tér-idő mitológia, meg egy csomó minden más is - mindegy, a lényeg, hogy a dolog igazságában mi magunk annyira nem vagyunk meggyőzve.

Homeopátia

Hgyííí, kényes talajra tévedtünk - ugyanis, míg az első kettőben talán kevesebben, a homeopátiában rengetegen hisznek. Mondjuk úgy, hogy ez egy alternatív gyógymód, amely szerint a betegségek olyan szerekkel kezelhetők - homeopátiás állapotba hozás után -, amelyek egy egészséges emberben a betegséghez hasonló tüneteket váltanak ki. A homeopátiás allapot ez esetben fokozatos higítást jelent, illetve "rázást".

Ami biztos: ha nem is a placebohatásra megy rá, tudományosan eddig egyáltalán nem igazolt az, hogy a homeopátia működik, és gyógyít.

Kriptozoológia

A követői azok, akik azoknak az lényeknek a kutatását tűzték ki célul, amelyek létezésére eddig még kevés (illetve semmi) bizonyíték nem született. A kifejezés Bernard Heuvelmans zoológustól ered, meghatározása szerint „a rejtőzködő állatok tana”. Huevelmans amellett érvelt, hogy a kriptozoológiát tudományos alapossággal, de egyszersmind kellő nyitottsággal kell kezelni, különös tekintettel az őket körülvevő folklórra, mivel az, ha a fantasztikus elemektől eltekintünk, tartalmazhat a kutató számára értékes információkat is.

Ők azok, akiknek de jó lenne, ha létezne a Loch Ness-i szörny, vagy a jeti.

Csak azt nem veszik figyelembe, hogy ha léteznének, már nem is lennének talán annyira érdekesek.