Egyre kevesebb a tápanyag a zöldségekben - a klímaváltozás tehet róla

18/06/06 szerda
ujnemzedek.hu
Minél több a szén-dioxid a légkörben, annál kevesebb tápanyagot vesznek fel a földből - az egész ennyire egyszerű. Csakhogy ez nekünk egyáltalán nem jó.

Időről időre felbukkannak olyan hírek, amelyek szerint a zöldségek, gyümölcsök tápanyagtartalma egyre csökken, olyannyira, hogy akár lényegesen kevesebb is lehet az évtizedekkel korábban mértnél. Ezt a jelenséget eddig a modern mezőgazdasággal, az új technológiák térhódításával magyarázták. Például azzal, hogy az intenzív gazdálkodás tönkreteszi, kiszipolyozza a földet, ennek következtében a benne növekvő zöldségek is jóval kevesebb tápanyagot tudnak felvenni. Olyan vélemények is vannak, hogy a melegházas technológiák, például a kókuszrostban, tápoldatban növekvő zöldségek, gyümölcsök, elzárva a közvetlen napfénytől nyilván nem lesznek sosem annyira gazdagok tápanyagokban (és ízben), mint a szabad földön termesztett növények. 

Most viszont úgy néz ki, hogy igaza volt egy amerikai matematikus-biológusnak. Irakli Loladze már egy 2002-es tanulmányában is azt állította, hogy a zöldségek tápanyagtartalma a klímaváltozás miatt csökken. A magyarázat az, hogy a növények a fotoszintézis során a légkörben lévő szén-dioxidból oxigént és cukrot állítanak elő. Márpedig a légkörben lévő szén-dioxid koncentrációja nem túl sokára duplája lesz az ipari forradalom előttinek. 

Vagyis a növények a sok szén-dioxidnak köszönhetően egyre több cukrot tudnak termelni, és egyre kevésbé szorulnak rá arra, hogy a földből vegyék fel a szükséges tápanyagokat. Így aztán, ha az elmélet igaz, egyre kevesebb ásványi anyag és nyomelem kerül a növényekbe a földből. 

Olyan, az emberi szervezet működéséhez létfontosságú elemekről van szó, mint például a cink vagy a vas. 

Márpedig úgy néz ki, hogy igaz az elmélet. Ugyanis az USA mezőgazdasági minisztériumának adatai szerint a fodros kel vastartalma például 23 százalékkal csökkent 1950 és 2000 között -  miközben ez a növény az egyik legjelentősebb vasforrás. 

Egy 2014-es kutatásban pedig, amiben Loladze is közreműködött, búzával, kukoricával, cirokkal, zöldborsóval, szójával és rizzsel kísérleteztek. A vetemények egy részét elkerítették, és nagy mennyiségű szén-dioxidnak tették ki. Az így kezelt területeken a rizs cinktartalma például 3%-kal csökkent, ami nem tűnik olyan drasztikusnak. De ha figyelembe vesszük, hogy hány milliárd ember tápláléka a rizs, és hogy sokan kizárólag ebből jutnak cinkhez, akkor már nem is annyira ártalmatlan ez a csökkenés. 

Sajnos a jövő még kevésbé biztató, hiszen a szén-dioxid koncentráció egyelőre megállíthatatlanul növekszik, és pár évtizeden belül a mostaninál is jóval nagyobb lesz. Loladze és kollégái ezért úgy gondolják, hogy akár 50 éven belül több százmillióan szenvedhetnek a vas, a fehérjék vagy a cink hiányától. Miközben a növények növekvő cukor- és keményítőtartalmának következtében az eddiginél jóval több lehet a cukorbeteg. 

Forrás: Popular Science