Azt mondják nem is úgy volt az evolúciónk, ahogy ezt eddig gondoltuk

17/05/24 szerda
ujnemzedek.hu
Eddig úgy gondolták a szakértők, hogy Afrikában vált ketté a majmok és az ember fejlődési vonala, viszont egy új tudományos elmélet szerint mindez Európában történt. Madelaine Böhme úgy véli ez a lépés az eddig véltnél néhány száz évvel hamarabb történt, eredményeit a PLOS One című tudományos lapban közölte.

A tudomány jelen állása szerint a csimpázok állnak a legközelebbi rokonságban az emberrel, viszont azt még nem tudják pontosan, hogy hol és mikor fejlődött ki az első előember. A kutatók többsége szerint a csimpánzok elődeinek és az embernek a fejlődési vonala kb. 5-7 millió éve Afrikában vált el. 

A tübingeni Senckenberg Kutatóintézetben dolgozó Böhme és társai két korábban ismert fosszíliát vizsgáltak meg újra és elemezték a lelőhely akkori környezeti adottságait. A csapat azért ezt a két leletet vizsgálta meg, mert ezek a Graecopithecus freybergi nevű emberféléhez (hominidához) köthetők. A leletek egyike Görögországban, 1944-ben Athénban talált alsó állkapocs és egy Bulgáriából származó fog, melyet 2009-ben találták. 

A vizsgálatok során a fosszíliák körüli üledék elemzése révén a szakértők az állkapocs korát 7,175 millió évre, a fogét 7,24 millió évre becsülték. A leletek így régebbiek, mint az eddig ismert legrégebbi, az afrikai Csádból ismert előember, a Sahelanthropus, melynek korát 6-7 millió évre teszik. Ezekből az adatokból arra következtetnek, hogy a csimpánzok és emberek fejlődési vonala már korábban megtörtént, mint ahogy eddig gondoltuk, ráadásul nem Afrikában, hanem a Földközi-tenger térségének északi részén.

Bhöme szerint sokan akarják majd megcáfolni

"Heves reakciókat, sok ellentmondást várok" - mondta el Böhme az elmélet bemutatásakor Tübingenben. Kifejtette, hogy elméletét további kutatásokkal fogja alátámasztani, elemezni fogja az El Graeco táplálkozását. Emellett Irakban, Iránban és lehetőség szerint Libanonban is újabb arra utaló nyomokat fog keresni, hogy az előember Afrikán kívül fejlődött ki. A vizsgálatok eddigi állása alapján a szakértők azt feltételezik, hogy a Graecopithecus egy eddig ismeretlen előemberféle. 

"Minket is megleptek az eredményeink, mert eddig kizárólag Afrikából, a Szaharától délre fekvő térségből származó előembereket ismertünk" - mondta Jochen Fuss, a kutatásban résztvevő egyik szakértő. 

A szakemberek szerint a hirtelen környezetváltozás is előrébb mozdíthatta ezt a folyamatot: a lelőhelyek üledékrétegében végzett vizsgálatok kimutattak egyrészt vörös, finomszemcséjű iszapot, amely a sivatagi porra jellemző, ami feltételezhetően Észak-Afrikából származik, emelett nagy mennyiségben találtak különböző sókat.

"Ezek az információk a Szaharára utalnak, mely 7,2 millió éve alakult ki, sivatagi viharai pedig vörös, nagy sótartalmú port fújtak az akkori Földközi-tenger északi partjára" - magyarázta Böhme.

A kutató kifejtette, hogy kinézetéről még nem sokat tudunk, még azt sem, hogy felemelkedve jártak-e vagy sem. Amit egyelőre tudnak, hogy az előember kb. 40 kilót nyomott és akkora lehetett, mint egy mai csimpánznőstény. Kiemelték azt is, hogy a leletek semmilyen formában nem kérdőjelezik meg azt, hogy az emberi faj, a Homo sapiens először Afrikában jelent meg mintegy 200 ezer éve és később onnan vándorolt a világ más részeibe.

Forrás: inforadio.hu