Amennyiben van egy megoldásra váró,100 éves titka, kérem hívja a magyar kutatókat

17/05/15 hétfő
ujnemzedek.hu
Már-már krimibe illő rejtélyt oldott meg az a magyar interdiszciplináris kutatócsoport, amely Szigetvár-Turbék szőlőhegyen megtalálta az oszmán uralkodó sírhelyén emelt türbét.

Maguk a kutatók is elcsodálkoztak azon a hazai és nemzetközi érdeklődésen, ami a 2012 óta folyó ásatásaik eredményét övezte és övezi azóta is. Pedig nem kisebb sikert tudhat magáénak a történészekből, régészekből állón csoport, mint egy olyan tudományos rejtély megoldását, amely több évtizede foglalkoztatja a világot és amelyre pontosan eddig nem kaptak választ.

Sok komoly és ugyancsak sok naiv feltételezés látott napvilágot, a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt, Szulejmán szultán ideiglenes eltemetési helyén levő, később lerombolt síremlékével”türbéjével” kapcsolatban, de azt, hogy pontosan hol is temették el az 1566. szeptember 7-én az uralkodót 42 napra, nem tudták megmondani. A megoldáshoz, ahogy azt dr.Borsodi Csaba, az ELTE Bölcsészettudományi Karának általános ügyek dékánhelyettese elmondta, több kutatási területről érkező szakemberre volt szükség, bevetve a modern technika adta lehetőségeket. A csapatban történészek, geográfusok, művészettörténészek és régészek dogoznak együtt, így sikerülhetett rábukkanni Szulejmán türbéjére. A (jelenleg is tartó) kutatás, azaz a Szigetvár-Turbék projekt eredményeit egy kötetben publikálták a csoport tagjai, a könyvet és a kutatásáról készült dokumentumfilmet pedig nemrég mutatták be az érdeklődőknek az ELTE bölcsészettudományi karának Gólyavár épületében.

A Dr.Pap Norbert és dr.Fodor Pál szerkesztette kötetet Oborni Teréz, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatta be: a két részre tagolódó könyvben a 2013 és 2016 között zajlott Szigetvár-turbéki Szulejmán-kutatások folyamatáról, az azonosításról és az elért tudományos eredményekről olvashatunk, részben pedig tanulmányokon keresztül ismerhetjük meg például a XV. – XVI. századi magyar-török kapcsolatokat (dr. Hóvári János), a szultán Szigetvár környéki sátorhelyéről fellelt oszmán írott forrásokat (Hancz Erika), de megtudhatjuk a török  Feridun Emecen professzor álláspontját és gondolatait a törvényhozó Szulejmán elveszett türbéjével kapcsolatban.

A könyv ismertetése után levetített “Szulejmán sírkápolnája nyomában” című dokumentumfilmben pedig a kutatócsoport tagjai szólalnak meg, fontos háttér információk derülnek ki arról, hogyan is indulhattak el az ásatások, s hogy milyen török-magyar összefogásra volt szükség ahhoz, hogy végre kiderüljön hová is temették el ideiglenesen a szultánt 1566-ban.

A kutatás vezetői elmondták, az ásatások idén nyáron fejeződnek be, azt, hogy a pillanatnyilag magánterületen fekvő romok, a hangsúlyozottan magyar műemlék majd hogyan lesz látogatható – a kutatás befejezése után kell kitalálni. Viszont a száz éve tartó tudományos problémát, az ostrom 450. évfordulójára szerencsésen lezárhatják. 

(hirado.hu)