Nem zenészeket, hanem zenével nevelünk – elstartolt a Nemzeti Tehetség Program roadshow-ja

17/02/21 kedd
ujnemzedek.hu
Középiskolai énekkórus, fiatal néptánccsoport, gyerekszínészek, és tini komolyzenészek is felléptek február 17-én pénteken a Nemzeti Tehetség Program roadshow-jának nyitórendezvényén Székesfehérváron a Fejér Megyei Művelődési Központ Művészetek Házában. A Új Nemzedék Központ által szervezett rendezvényen számos fiatal tehetség mutatta meg tudását, közöttük volt a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola kórusa is, amelynek vezetőjével és három tehetséges tagjával is beszélgettünk.

A Nemzeti Tehetség Program alapvető célja a tehetségsegítés fejlesztése Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken, erre már éves szinten 2,8 milliárd forint jut az adó 1% felajánlásokból és a központi költségvetésből. Az eseményt elindító sajtótájékoztatón jelen volt Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára is, az ott történteket ebben a cikkben foglaltuk össze.

ujnemzedek_kampanynyito_web_0116.jpg

Kneifel Imre és a kórus

Az ötállomásos roadshow indító rendezvénye három épületszinten fogadta a látogatókat, akik a nagyszínpadon fiatal tehetségek zenés, táncos és színházi valamint légtorna bemutatóját láthatták mintegy két órában. Közben Imre Géza világ- és Európa-bajnok, kétszeres olimpiai ezüstérmes, kétszeres olimpiai bronzérmes magyar párbajtőrvívó is megosztotta sportpályafutásának tapasztalatait a közönséggel, felhívva a figyelmet a körültekintő célkitűzésre, a küzdelem és a kitartás jelentőségére.

Mindezek mellett az interaktív standokon olyan képességfejlesztést támogató programokat ismerhettek meg a résztvevők, mint a quilling, vagy a vívás, valamint látványos fizikai kísérletekre és LEGO robotbemutatóra is sor került. Más helyszíneken pszichológusok által tartott előadásokat hallgathattak az érdeklődő szülők és pedagógusok, és a résztvevők megnézhették a székesfehérvári középiskolák tanulóinak művészeti projektjeiből összeállított kiállítást is.

Az Országgyűlés 2008-2028 között, 20 évre kiemelt lehetőséget ad a tehetséges fiatalok hosszú távú, folyamatos és biztonságos segítésére. A meghirdetett pályázatokra általában a köznevelésben és felsőoktatásban, valamint a tehetséggondozásban részt vevők széles köre nyújthat be támogatási igényt, többek között: köznevelési intézmények, felsőoktatási intézmények, illetve azok karai, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, Tehetségsegítő Tanácsok. (emet.gov.hu)

 

A fellépő tehetségek fejlődését értelemszerűen az őket oktató pedagógusok szemlélhetik a legközelebbről. Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan élik meg a folyamatot azok, akik folyamatosan tehetségekkel vannak körülvéve, és végig tudják követni a gyerekek fejlődését egészen kiskoruktól a felnőtté válásig. Kneifel Imre, a Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola kórusának karvezetője és a kórus három tagja volt segítségünkre.

Kneifel Imre

Kneifel Imre elmondása alapján megállapítható, hogy az énekzenei oktatás területén tapasztalt tehetség-jelenség jellemzői a többi oktatási területre vonatkoztatva is megállják a helyüket, így alkalmasak arra, hogy ezeken keresztül taglaljuk a tehetség témakörét.

A tehetség mérhető oldala

Szerinte a tehetség felismerésében még egy olyan nehezen mérhető területen is vannak objektíven megfigyelhető jelenségek, mint a művészet. Az énekoktatásban például egy tapasztalt pedagógus meg tudja állapítani, hogy ki milyen tisztán tud énekelni; mennyire tisztán hallja a hangok mélységét, magasságát, eltérését; mennyire fejlett a memóriája; a dallam megjegyzésének képessége; és különösen fontos, hogy mennyire érdeklődik a terület iránt, milyen erős a motivációja.

Személyre szabott szabályok

„Ezek elég könnyen azonosítható jegyek, amelyek fejlesztése a zenei nevelés feladata. Ezt egyrészt csoportosan végezzük, másrészt egyéni foglalkozással, hiszen minden egyén más, mindenkit máshonnan, más állapotból kell elindítani, a konkrét személyiségére szabva egyéni módszerekkel” – mondta Kneifel. Amíg a csoportos és egyéni oktatás intézményen belül menedzselendő folyamat, az énekoktatás és a zeneiskolai hangszeres oktatás intézményközi szinten működik együtt a zenei nevelés fejlesztésében.

Multitehetségek

A szakember egy jól észlelhető, de nem törvényszerű mintára is felhívta a figyelmet: akinek a zenei képességei jók, annak általában más képességei is elég fejlettek. A tehetségek több területen is magasabb óraszámban tanulnak, külön nyelvórákat és más szakköröket is látogatnak, így az egyes oktatási területeknek az időért is versenyezniük kell egymással. A gyerekek természetesen nem tudnak egyszerre mindennel foglalkozni, amiben jók, hiszen fizikailag lehetelten. „Mindenesetre ezek a szereplések, sikeres, jó hangulatú műsorok sokat segítenek, ösztönzik a gyereket és a tanárt is, hogy érdemes csinálni akár a 25. órában is”

Transzferhatás

Mi történik azokkal, akik az oktatási rendszerből kilépve már nem kapják meg a támogatást tehetségük fejlesztésére? Hogyan előzhető meg, hogy elkallódjanak a tehetségek? – tettük fel a kérdést, majd Kneifel Imre a témát egész más szögből megragadva nyitotta fel a szemünket: itt jóval többről van szó, mint egyetlen területen kiemelkedőnek lenni.

„Nem nevezném elkallódásnak azt, ha egy fiatal, aki zenei nevelésben részesül, később abbahagyja az éneklést vagy zenélést. A transzferhatás alapján bizonyos zenei képességek fejlesztésével más, nem zenei képességek is fejlődnek. Emellett ízlést formálunk, a fiatalok magabiztosságot szereznek, felvállalják magukat, megmutatják nyilvánosan, amit megtanultak. Ezek mind olyan dolgok, amiket az élet más területein is hasznosítani tudnak.

Nem zenészeket, hanem zenével nevelünk. Ha valaki nem lesz énekes, zenész, nem alakít zenekart, de kultúrabarát, nyitott, érdeklődő, kreatív, stabil lelkiállapotú, egészséges érzelmű ember lesz, akkor elértük, amit akartunk. Nyilván vannak olyanok, akik kiemelkedő tehetségek, és őket fel kell készítenünk a továbbtanulásra, ahol már zenészek képzik őket. Sokan lesznek énektanárok, zenészek, énekesek, színészek, de az sem elveszett ember, aki nem zenei pályán helyezkedik el. Véleményem szerint szükség van kulturált, érdeklődő autóbusz sofőrökre és bolti eladókra is. A zenei nevelés többet ad, mint konkrét tehetségben előrejutást, és ezt Kodály is így gondolta” – fejtette ki Kneifel Imre, aki még mindig nem látta Deák Kristóf Oscar-jelölt rövidfilmjét, a gyerekkórusos Mindenkit, pedig a tanítványai már majdnem mindannyian megnézték osztályfőnöki órán.

A székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola legidősebbjei alkotják a gimnáziumi lánykart és vegyeskart, az általános iskolai tanulók a legkisebbek kórusát 60-70 fővel, és szintén 70 fős a náluk is fiatalabb kicsinyek kórusa.

Akkezdet Phiai, Lukas Graham és a 60-as, 70-es évek zenéi

Ádám, Áron és Ákos a fehérvári Kodály kórusának 17 éves tagjai is megerősítették, amit karvezetőjük mondott: a tehetségek legtöbbször nem csak egy dologban tehetségesek. Ádám egy különleges szakpáron, informatika-kémia irányban szeretne tovább tanulni, főleg popot hallgat, Lukas Graham zenéje bejön neki; Áron töri-rajz szakos tanár akar lenni, közben rappel és elektronikus zenét ír, Akkezdet Phiai és Punnany Massif a vonala; Ákos is friss popot hallgat, amit a 60-70-es évek zenéivel egészít ki, terve pedig, hogy elvégez egy okj-s fegyverműszerész képzést, aztán megy tovább gépészmérnöknek, de közben a néptáncot sem akarja feladni.

Elmondták, hogy osztálytársaik között is sokan vannak, akik színészkednek, rajzolnak, verseket vagy dalszövegeket írnak. „Összejön néhány srác egy lakásba, benyomnak valami zenét, és akkor arra szövegelnek” – mondja Áron, aki maga is ír rapszövegeket és elektronikus zenét (No Para Sounds). „Zenéim vannak, de még nincs normális mikrofonom, amivel fel tudnám venni a szöveget. Ezért kezdtük elektronikus zenével a haverommal.”