Mit akar az iGenerácó, és egyáltalán van-e velük bármi probléma?

18/08/22 szerda
ujnemzedek.hu
Ők azok, akik 1995 után születtek. Okostelefonokkal nőttek fel. Volt Instagram-oldaluk, mielőtt elkezdték a középiskolát, és nem emlékeznek az internet előtti időkre. Minden őket megelőző generációtól különböznek. Tökéletesen tudják, melyik emojit használják egy szituációban, de ha szemtől szembe kerülsz velük, nem biztos, hogy a megfelelő arckifejezést alkalmazzák. 

Ők az iGeneráció - és róluk szól Jean M. Twenge iGeneráció című könyve.

Ahogy azt a szerző a fülszövegben leírja: az iGeneráció valóban nagyon más - de pontosan milyenek ők, a 95 után születettek? Dr. Twenge átfogó kutatása során több mint 11 millió interjút készített a témában. Munkájának eredményét azzal a szándékkal osztja meg velünk, hogy jobban megérthessük ezt a sok szempontból különleges, a felnőtté válás kapujában toporgó generációt. A könyv arról szól, hogy ezek a kölkök (azaz TI) mivel töltik az idejüket, hogyan viselkednek. És egy rakat olyan kérdésre van benne válasz, mint például: miért nem költöznek el a szüleiktől és miért nem törekednek anyagi függetlenségre. Egyáltalán, hogyan alakulhatott ki egy teljes generációban az a meglepő hozzáállás,

amit a vallás, a szexualitás és a politika iránt tanúsítanak? 

Oké, a kérdés itt az, hogy TÉGED ez miért érdekelhet. És még valami: sosem az a baj, ha valaki megpróbál megérteni másokat - az a baj, ha valaki a megértés helyett/előtt/után ítéletet hoz. 

A könyv alcíme különben ez: 

Miért boldogtalanabbak és felkészületlenebbek a felnőtt életre? (ti.: az iGeneráció: akik 1995 után születtek, és nem emlékeznek az internet előtti időkre) És ez milyen befolyással van mindenkire...

Érdekes ez a felvetés (sőt, indításnak is azért kemény), mi egy rakás ellenpéldáról írtunk korábban: egy magyar srác úgy nyit kávézót, hogy a Google térképét veszi hozzá alapul, 19 éves kölkök olyan cuccot találnak fel, amik lehúzzák az óceánokról a szeméthegyeket, start upok indulnak és társasjátékok épülnek fel zseniális alapötletekre? Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne mindkettő is igaz.

A könyv szerzője, Jean M. Twenge - aki a San Diego Állami Egyetemen tanít pszichológiát és az utószó szerint már több mint 120 tudományos cikket írt - véleménye nyilván megalapozott (hiszen a belefektetett meló akkor is látszana a könyvön, ha direkt totál rosszindulatúak lennénk). És igen, rengeteg olyan kölök van, aki tuti és NYILVÁN szétrettegi magát egy csomó olyan dolog miatt, amit Twenge generációja nem ért (mert nem érthet). És igen: pontosan ezért kellenek az ilyen könyvek, baromira kell valaki, aki  rákérdez, utánamegy, elmélyül a témában, kérdéseket tesz fel, abból következtetéseket von le - és ez azért szükséges, mert a párbeszéd (ez esetben szülő és kölök között) ezen alapul:

a jó kérdéseken.

Legalábbis szerintünk. És a szerző tele van jó kérdésekkel: baromi érdekes, amit a bulizásról megállapít, tök mélyen belemegy a fiatalok vs. vallás dologba (speciel a kedvenc fejezetünk az, ami az átalakított templomokban deszkázó srácokkal indít). És a kérdés jogos: miért lenne baj, hogy ezen felül Twenge megállapít valamit? Hogy úgy ÍTÉLI MEG: ez a generáció olyan bajokkal küzd, melyek nem csak rájuk, hanem a világunk folyására is komoly veszélyt jelentenek? 

Twenge viszont olykor talán általánosít, és így jut el igen durva következtetésekig

Legalábbis baromi sokszor kapjuk ezen:

Az iGenerációsoknál az internetes barátságok átvették a valódi barátságok helyét. (103.oldal)

via GIPHY

Vagy:

Miért csökken a vállalkozói szellem? Saját vállalkozásba kezdeni eredendően kockázatos, és ahogy azt a Hatodik fejezetben láttuk, az iGeneráció nem szeret kockáztatni.

Akinek felkeltette az érdeklődését a könyv, itt megrendelheti.