Ha ez így megy tovább, nagyon ráfázunk a klímaváltozásra

18/08/13 hétfő
ujnemzedek.hu
Csodás képzavar, hiszen pont a melegedéssel van gond - méghozzá hatalmas. A tudósok már az emberiség létét fenyegető katasztrófáról beszélnek. 

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani - figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban. 

Kedves emberiség, üdv a globális üvegházban!

Az "üvegház Föld" klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban 

- olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság felé.

"Az ember okozta üvegházhatású gázkibocsátás a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázkibocsátást" - mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója.

"Hogy elkerüljük ezt a forgatókönyvet, szükség van arra, hogy a bolygónk erőforrásaival sokkal jobban sáfárkodjunk, ahelyett, hogy - ahogy eddig -, továbbra is csak kizsákmányoljuk a Földet" - hangsúlyozta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként - emlékeztetett a Stockholmi Egyetem közleménye.

Az ausztrál, svéd, dán, belga, német, amerikai, brit és holland kutatók tíz természeti folyamat - az örökké fagyott talaj olvadása, az óceánfenékről a metánhidrát elvesztése, a talaj- és az óceán szénelnyelő képességének csökkenése, az óceánokban a bakteriális légzés növekedése, az Amazonas esőerdőinek, az északi erdőknek a pusztulása, az északi félteke hótakarójának csökkenése, az északi-sarki nyári tengeri jég elvesztése és az Antarktisz körüli tengeri jég és jégmezők csökkenése - hatásait vizsgáltak. 

Éghajlatkutató: évről évre megdőlnek majd a melegrekordok 

Melegrekordokra számítani kell évről évre, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy melyik országban fordulnak majd elő - mondta Mika János éghajlatkutató az M1 aktuális csatornán.

A szakember a Nagy-Britanniában tapasztalható szárazságról és hőhullámról kérdeztek, azt mondta: egy adott hely szélsőséges időjárásáért nem felel a klímaváltozás, de azért igen, hogy ezekből egyre több van és egyre erősebbek. Mika János kifejtette: a globális klímaváltozás önmagában csak körülbelül egy Celsius-fokot tesz hozzá mindenhez, de egy-egy helyen sokkal többet. Ugyanis az északi területek gyorsabban melegszenek, csökken a hőmérsékletkülönbség dél és észak között, csökken a nyugati szelek áramlása is. Amikor nyugati szél van, akkor körülbelül olyan légtömeg érkezik egy adott terült fölé, amilyen oda való, különösen nagy anomáliák ritkán fordulnak elő. Ellenben, fűzte hozzá, ha például anticiklon van - amely a legkellemetlenebb nyáron, mert derült az idő, süt a nap, nem mozdul a levegő és nagy a légszennyezettség -, akkor a hőmérsékleti többlet hat fokkal nagyobb, mint az átlag.

Mika János szerint ezeket időjárási tényezők okozzák egy adott helyen, ám azért, hogy ezek egyre gyakoribbak és változó helyeken, évről évre, de létrejönnek, már egyértelműen a klímaváltozás a felelős. Nagyon nagy valószínűséggel az ember okozza a változást, tehát az ember tudná elejét venni, lefékezni is.

"Aggodalomra ad okot, hogy ezek az elemek dominóhatást idézhetnek elő. Ha az egyik elem eldől, tovább löki a többit. Nagyon nehéz lesz, vagy lehetetlen megállítani azt, hogy az egész dominósor ne dőljön össze. Lakhatatlanná válnak helyek a Földön, ha az  »üvegház-Föld« valósággá válik" - hangoztatta Johan Rockström svéd kutató.

"Bemutattuk, hogy az ipari kor üvegházhatású gázkibocsátása hogyan billenti ki egyensúlyából időjárásunkat és a Föld rendszereit. Konkrétan rámutattunk a Föld gépezetét felborító elemekre, amelyek ha meghaladnak egy bizonyos stressz-szintet egyenként alapvetően, gyorsan és valószínűleg visszafordíthatatlanul megváltoznak. Az események ezen láncolata a Föld egész rendszerét egy új működési folyamatba taszítja" - figyelmeztetett Hans Joachim, a potsdami Klímakutató Intézet igazgatója.

A tanulmány szerzői szerint ahhoz, hogy el lehessen kerülni ezt az állapotot, többre van szükség, mint az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére. Javítani kell például az erdő-, a mezőgazdaság és a talajgazdálkodást, a biológiai sokszínűség megőrzését, olyan technológiákra van szükség, amelyek lehetővé teszik a szén-dioxid kivonását a légkörből és föld alatti tárolásukat.

Vissza kéne vennünk, mert tényleg baj lesz

Ha ez nem lenne elég, akkor van még egy jó hírünk: mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Ez a fogyasztási szint nem tartható fenn, ahhoz, hogy később jöjjön el ez a nap, közös cselekvésre van szükség. Például kevesebb autózással, az élelmiszerpazarlás csökkentésével, otthonaink szigetelésével jelentősen csökkenthetnénk ökológiai lábnyomunkat - mindezt a Természetvédelmi Világalap (WWF) közölte.

A Global Footprint Network adatai szerint idén augusztus 1-je volt az a dátum, amikor az emberiség fogyasztása túllépte azt a mennyiséget, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni. Tavaly ez a nap augusztus 2-án jött el, 1970-ben viszont még csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát.

"Az emberek jelenlegi fogyasztásukat tekintve úgy élnek, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre, pedig csak ez az egy bolygónk van" 

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Klímaváltozás: minden rosszban van valami jó

Világszerte jelentősen javult a hajózás biztonsága az elmúlt tíz évben, de az éghajlatváltozással új veszélyek jelenhetnek meg - derül ki az Allianz idei biztonsági és hajózási jelentéséből, amely a 100 tonnatartalom feletti hajózási káreseményeket összesíti. A német biztosítótársaság keddi közleménye szerint az elmúlt tíz évben 38 százalékkal csökkent a tengeri nagyhajókat érintő balesetek száma. Tavaly 94 nagyhajó semmisült meg, 4 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, közülük 53 teherszállító hajó volt. A halász- és utasszállító hajókat érintő káresemények éves összehasonlításban csökkentek.

A fogyasztás mértékét tekintve ez egy globális átlag, ami országonként más és más képet mutat. Ha a világ teljes lakossága úgy élne, mint a kanadaiak, akkor már március 18-án eljönne a túlfogyasztás napja, Németország esetén ez a nap május 2-án jönne el, Kínában pedig június 15-én. Tavaly Luxemburg volt a "rekorder", idén azonban Katar megelőzte: ha az egész emberiség olyan életmódot folytatna, mint a katariak, akkor már február 9-én elérnénk a túlfogyasztás napját.

Magyarországon is jóval túllépjük az ideális fogyasztási szintet, ha az egész világ úgy élne, mint hazánkban, akkor közel két (1,92) Földre lenne szükségünk, és már június 20-án eljönne a túlfogyasztás napja.

A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint például Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.

A WWF szakértői szerint a Föld biológiai sokfélesége már most rendkívüli tempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak. Ezért a túlfogyasztás napján sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak a javulás érdekében. 

A környezetvédők szerint számos olyan tényező van, amellyel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. Például ha fele ennyit autóznánk, akkor 12 nappal kitolhatnánk a túlfogyasztás napját. Ha az emberiség szén-dioxid-kibocsátását 50 százalékkal csökkentenénk, a túlfogyasztás napja 93 nappal később lenne a jelenleginél. Emellett, ha a világon mindenki a felére csökkentené az élelmiszerpazarlást, akkor 38 nappal később jönne el a kritikus nap. Példaként említik még az otthonok megfelelő szigetelését is: ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kilogramm szén-dioxidot is megtakaríthat évente. További fenntarthatósági ötletek a WWF Magyarország honlapján olvashatóak.

Idén is elindult a PET Kupa

A Tisza hulladékszennyezése óriási környezet- és természetvédelmi probléma. A PET Kupa ennek felszámolására létrejött non-profit, civil kezdeményezés. 

Tavaly 8 tonna hulladékot halásztak ki a Tiszából a verseny résztvevői.

Forrás: MTI, képek: Pixabay