Ezekért rajong Stephen King - brutál horror-listája van

17/11/02 csütörtök
ujnemzedek.hu
Kétség nem fér hozzá: a legkedveltebb írók között tartják számon Stephen Kinget. Óriási rajongótáborral rendelkező szerző maga is fanatikus, méghozzá imádja a horrortörténeteket: legyen az regény vagy film. Legutóbb 23 filmalkotásról beszélt, amelyeket a kedvencei között tart számon.

Fandor és a Brit Filmintézet munkatársai faggatták, lássuk mitől retteg a horror királya: 

Képtalálat a következőre: „stephen king”
forrás: sfmag

  • Ördöngösök (Les Diaboliques – rendezte: Henri-Georges Clouzot, 1955)
  • A démon éjszakája (Night of the Demon – rendezte: Jacques Tourneur, 1957)
  • Elátkozottak faluja (Village of the Damned – rendezte: Wolf Rilla, 1960)
  • Párbaj (Duel – rendezte: Steven Spielberg, 1971)
  • A félelem ára (Sorcerer – rendezte: William Friedkin, 1977)
  • Az elcserélt gyermek (The Changeling – rendezte: Peter Medak, 1980)
  • Az országút fantomja (The Hitcher – rendezte: Robert Harmon, 1986)
  • A mostohaapa (Stepfather – rendezte: Joseph Ruben, 1987)
  • Halálhajó (Event Horizon – rendezte: Paul W.S. Anderson, 1997)
  • Háborgó mélység (Deep Blue Sea – rendezte: Renny Harlin, 1999)
  • Hetedik érzék (Stir of Echoes – rendezte: David Koepp, 1999)
  • Ideglelés (The Blair Witch Project – rendezte: Daniel Myrick és Eduardo Sánchez, 1999)
  • Végső állomás (Final Destination – rendezte: James Wong, 2000)
  • Holtak hajnala (Dawn of the Dead – rendezte: Zack Snyder, 2004)
  • A barlang (The Descent – rendezte: Neil Marshall, 2005)
  • A köd (The Mist – rendezte: Frank Darabont, 2007)
  • Országúti ámokfutó (The Hitcher – rendezte: Dave Meyers, 2007)
  • A romok (The Ruins – rendezte: Carter Smith, 2008)
  • Hívatlanok (The Strangers – rendezte: Bryan Bertino, 2008)
  • Az utolsó ház balra (The Last House on the Left – rendezte: Dennis Iliadis, 2009)
  • A boszorkány (The Witch – rendezte: Robert Eggers, 2015)
  • Bíborhegy (Crimson Peak – rendezte: Guillermo del Toro, 2015)
  • A boncolás (The Autopsy of Jane Doe – rendezte: André Øvredal, 2016)