Egyre szomorúbbak a dalok egy tanulmány szerint

18/05/22 kedd
ujnemzedek.hu
Kanadai kutatók félmillió (!) zeneszámot vizsgáltak meg az elmúlt 30 évből, kizárólag a dallamra koncentráltak.

Te a szomorkás vagy inkább a vidámabb, pörgősebb zenéket szereted? Az emberek többsége az utóbbiakat kedveli inkább, ennek ellenére az elmúlt 30 évben egyre szomorúbbak a dalok. Legalábbis erre jutott egy kutatás, amiben 500 000, 1985 és 2015 közt megjelent popszámot vizsgáltak meg. A Kalifornai Egyetem kutatói figyelmen kívül hagyták a szöveget, kizárólag a zenét és a dallamvilágot vizsgálták. 

"A zenékből egyre kevésbé árad a boldogság és a derű, inkább a szomorúság erősödik." 

"Ugyanakkor a dalok egyre táncolhatóbbak, bulisabbak - mondta az egyik kutatást vezető tudós, Natalia L. Komarova. - Úgy tűnik, hogy az általános hangulat egyre rosszabb, az emberek meg akarnak feledkezni erről, úgy, hogy inkább táncolnak." További trend, hogy a rock egyre kevésbé népszerű, miközben a pop és a dance feljövőben van. A kutatás azt is kimutatta, hogy egyre csökken a férfi énekesek számainak népszerűsége, miközben az énekesnők által előadott zenék egyre népszerűbbek. 

A kutatás szerint 2015-ben az egyik legszomorúbb dal:

Ez pedig az egyik legvidámabb volt 1985-ben:

(Persze ez nem azt jelenti, hogy '85-ben csupa vidám, 2015-ben pedig csupa szomorú dal jött ki.)

Szóval a trend egyértelműen az, hogy egyre több a szomorú dal, ennek ellenére az emberek továbbra is a vidámabb dalokat szeretik jobban a kutatás szerint. 

Egyébként nem ez az első kutatás, ami erre a következtetésre jut. Hat évvel ezelőtt egy kanadai és egy német kutató, Glenn Schellenberg és Christian von Scheve több mint ezer slágert vizsgált meg az utóbbi 40 évből. Ők is kizárólag a dallamot nézték, és arra jutottak, hogy a derűsebb, tempósabb, dúrban írott számokat egyre jobban kiszorították a moll skálában írt, nyugodtabb, lassabb zenék. 

Egy igazán szomorú magyar dal, amiből világsláger lett, és a legenda szerint öngyilkossági hullám követte

A Szomorú vasárnap (angolul Gloomy Sunday) az egyik leghíresebb örökzöld dal, az egyetlen magyar világsláger. A dal szövegét Jávor László írta, és több mint 100 nyelven adták elő. Először 1935-ben hangzott el, a zeneszerző, Seress Rezső énekelte el a Fórum Kávéházban. A dal gyorsan ismertté vált külföldön, Párizsban, később pedig az Egyesült Államokban is neves előadók tűzték műsorukra (Amerikában például Louis Armstrong és Frank Sinatra). 

Svájci, olasz, francia és német újságok vegyesen cikkeztek a Szomorú vasárnapról. A világmédia már öngyilkos himnusznak nevezte. A hangulat Európából átterjedt Amerikába is, ahol a The New York Times már arról számolt be, hogy Budapesten tömegek ugrottak a Dunába a dal hatása miatt. Az egész iróniája, hogy a Wikipédia szerint Magyarországon ekkor még alig ismerték a Seress-Jávor művet.

Párizsban még viccet is csináltak az állítólagos öngyilkossági hullámból. Az első refrénnél a dobos felállt, riasztópisztollyal főbe lőtte magát és elzuhant. Ekkor egy másik zenész mellbe szúrta magát, majd a szaxofonosnak hozott egy pohárban mérget a pincér. A szám végére már csak a hegedűs maradt, de neki is leeresztettek a mennyezetről egy kötelet.

A giccsbe hajló sanzonnak a legenda szerint különös, mágikus hatása van, hallgatója olyan mély depresszióba süllyed, hogy öngyilkos lesz.

A Szomorú vasárnappal kapcsolatban több olyan halálesetről is írtak a korabeli lapok, amikor az áldozat mellett a dal kottáját vagy szövegét találták meg. Az első ilyen hír egy cselédlányról szólt, a lúgkövet ivott lány teteme mellett a Szomorú vasárnap kottáját találták meg. Egy hét múlva Lédig László pénzügyminisztériumi tanácsos egy taxiban fejbe lőtte magát, s búcsúlevele mellett a Szomorú vasárnapot találták. Állítólag egy ideig pontos statisztikát is vezettek arról, hányan dobták el önkezükkel életüket a dal hallatán.

1935. november 7-én a 8 Órai Újság támadást indított a dal és a szövege ellen, gyilkos slágernek nevezte, és csak megcsonkítva közölte. 

Forrás: Business Insider, Research Digest