Srácok, most akkor mennyit ér egy diploma? És kell-e egyáltalán?

18/09/06 csütörtök
ujnemzedek.hu
Van itt néhány felmérés, amelyek alapján nem is olyan biztos.

A HR-ben nyakig benne mozgó Glassdor elemzése szerint – melyben 15 nagy céget vizsgáltak meg alaposabban - egy igazán zsíros állás megszerzéséhez nem alapfeltétel egy überegyetemen szerzett diploma.

Az említett elemzésben a Google, az Apple, az IBM, az Ernst & Yuong és a Starbucks HR-poltikája került a célkeresztbe, és elmondható:

a legutóbb belépett új munkavállalók 15 százalékának nem volt egyetemi diplomája.

(És amúgy a többiek sem feltétlenül Cambridge-ről futottak be...)

A magyarázat és konklúzió szerint a mai humán erőforrás-bossok úgy vélik: a CV minél sokrétűbb feltöltése, azaz a megfelelő szakmai rutin és tapasztalat többet nyom a latban, mint a tanulás vagy a bizonyítvány.

Még ennél is érdekesebbek a francia tapasztalatok a témában. Egy ottani állásközvetítő, a Pole Emploi adatai szerint a vállalatok nagyfőnökeinek zöme (egész pontosan 60%-a) úgy látja, hogy egy új munkatárs esetében a legszűkebb értelemben vett szakmai tudásnál fontosabb az illető "viselkedési kompetenciája" (bármi is legyen az...).  Többet nyomnak a latban az adaptációs képességek (amiket soft skillsnek neveznek angolul), mint a diploma. Hoppá. 

De mi a helyzet nálunk?

Vajon a cégek sőt: anyáék mit szólnának, ha bejelentenénk: tanulás helyett inkább tapasztalnánk, bocsi?

Itt van mindjárt a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya, ami a hetedik osztályos általános iskolás tanulók továbbtanulás és szakmaválasztás iránti érdeklődését vizsgálja - írja a duol.hu. Az eredmények a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2018-as országos pályaorientációs vizsgálatának eredményein alapulnak.

A pályaorientációs vizsgálat során 9228 hetedikest kerestek fel a területi kamarák szakértői. A mintába az egyes megyékből olyan arányban kerültek a tanulók, amilyen arányt az adott megye képviselt a végzett nyolcadikos tanulók között 2017-ben. (A mintát utólag súlyozták, így eredményeink 9071 fő adatain alapulnak.)

A tanulók közül már majdnem mindenki (92%) foglalkozott a továbbtanulás kérdéseivel. Közülük a legtöbben (85%) a szülőkkel való beszélgetést választották a tájékozódásra, 70%-uk osztályfőnöki órán, 34%-uk iskolai pályaválasztási rendezvényen, 24%-uk pedig idősebb barátoktól szerezte az információit.

A megszerzendő végzettséggel kapcsolatban a legtöbb diáknak azt tanácsolták a szülei, hogy szerezzenek szakmát és érettségit (25%). Hasonló arányban adták azt a tanácsot is, hogy diplomás emberek legyenek (24%). A tanulók 22%-ára a szülők rábízzák a választást, 13%-nak érettségit, 10%-nak szakma szerzését tanácsolják, 5% pedig még nem beszélgetett szüleivel a továbbtanulásról.

A legtöbb tanulónak (80%) azt a tanácsot adták a szülei, hogy szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. A tanulók körülbelül 55%-ának azt javasolták szülei, hogy olyan szakmát szerezzen, amivel jól tud majd keresni.

A továbbtanulási terveket tekintve a legtöbb diák főiskolai vagy egyetemi diplomát szeretne szerezni (36%), őket követik azok, akik szakmát és érettségit szeretnének (23%), 15%-uk szakképzettséget szeretne, 12%-uk szakgimnáziumi érettségit. A tanulók 9%-a gimnáziumi érettségit szeretne szerezni, 5%-uk pedig technikusi végzettséget. A hetedikesek mindössze 1%-a jelezte, hogy az általános iskola után nem szeretne tovább tanulni.

Na de ér-e egyáltalán ennyit egy diploma?

Nem mindegy, melyik egyetemen vagy főiskolán tanul valaki: a jó nevű felsőoktatási intézményben szerzett diploma hatalmas előnyt, de egy rosszabb hírű intézményben szerzett oklevél óriási hátrányt is jelenthet az álláskeresés során.

Eltérő a magyar felsőoktatási intézmények hírneve, elismertsége. Mindez mennyire számít a kiválasztási folyamatban? Mennyiben segíti vagy hátráltatja az elhelyezkedésben a friss diplomást? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet és az Educatio Nonprofit Kft. kutatása.

A nyelvtudás a legfontosabb, a szakmai gyakorlat és az, hogy melyik képző intézményben végzett valaki, másodlagos kiválasztási szempont a munkaadók szerint. A nem szakmai munkatapasztalat a legkevésbé döntő tényező az álláskeresés során. A jobb karrier- és jövedelmi lehetőséget jelentő fővárosi, külföldi tulajdonú, 250 főnél nagyobb vállalatoknál a nyelvtudás jelentősége nagyobb (48-52 százalék) - derül ki a kutatásból. Viszont:

Akinek diplomája van, nem parázik

A magyar munkavállalók 52 százaléka véli úgy, hogy könnyen találna magának új állást, ha a jelenlegit elveszítené - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián 1200 ember megkérdezésén alapuló, májusi reprezentatív munkaerőpiaci kutatásából.

Az iskolai végzettség vizsgálatánál arra mutattak rá, hogy továbbra is a diplomások és az érettségivel rendelkezők alkotják a legbizakodóbb csoportot 74 és 71 ponttal, utánuk 68 ponttal következnek szakmunkás végzettséggel rendelkezők, a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a mutató azonban csupán 55 ponton áll.

A felmérés szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest 3 százalékpontot emelkedett, így 69 pontos értéket vett fel májusban a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe. A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra.

Egyébként szinte minden korcsoportban jelentős javulás tapasztalható: a 18-29 éveseknél 68, a 30-39 éveseknél 70, a 40-49 éves korosztálynál 72 pontot vett fel az index, míg az 50-59 éves korcsoportnál 67, a 60 felettieknél pedig 63 pontot regisztráltak.

És akkor most mi van az OKJ-s képzésekkel? 

Tényleg van, hog többet érnek, mint egy diploma? Nos, nem é sigen, és mégse. A pro és kontra érveket ebben a cikkben szedtük össze, ide kattints!

Forrás: Profession, MTI