"Pályakezdőket keresnek 5 éves tapasztalattal"

19/01/29 kedd
ujnemzedek.hu
„Kérdezzünk meg egy diplomást” sorozatunk első interjúalanya Liza. Mesterdiplomás közgazdász. Végzettségéről, a mesterképzésről és a munka világáról kérdeztük

Ha fogalmazhatok így: kétszeresen is közgazdász vagy. Mikor döntötted el, hogy Te közgazdász leszel? Mi fogott meg benne?

Nagyjából a középiskola végére alakult ez ki bennem. Az első helyen megjelölt közgazdasági szakközépiskolába vettek fel, ahol nyelvi orientációjú felvételis osztályként, a szakmai tárgyakat csak "mellékesen" tanultuk. Mivel azonban nagyon megtetszett ez a szakma, érettségit már üzleti gazdaságtanból is tettem. Az egészben leginkább a marketing vonzott, mert ezen a területen a gazdaságtannál „puhább” faktorok és olyan témák is felmerülnek, mint például a pszichológia, ami szintén nagyon érdekel. Aztán az alapképzésben még jobban megtetszett a dolog, így az MsC-n is a marketinget választottam.


Fotó: Pixabay

Mit mondanál azoknak, akiket mondjuk szintén vonz a marketing, a PR vagy éppen a reklámszakma, de a kockásfüzettel annyira nincsenek jóban? Mennyire kell a matek?

A matekos részek (kalkulus, statisztika) ugyan elengedhetetlenek egy közgazdász életében, ez ne szegje kedvét senkinek. Akkor sem, ha nem színötös. Leginkább ugyanis a pénzügyi területeken fontos a biztos matematikai tudás és logikai ismeretek megléte. A marketinges területen főként az alapozó tárgyaknál lesz szükség rá. A második, harmadik félév után ugyanis az olyan szakmai tárgyak kerülnek majd előtérbe, mint például a reklámpszichológia, településmarketing, nonbusiness-, vagy éppen a stratégiai marketing. Tehát tartsatok ki.


Fotó: Pixabay

Mi a helyzet a mesterképzéssel? Ezek szerint addigra már túl leszünk a nehezén?

A mesterképzés kicsit arra is szolgál, hogy a más területekről érkezők (pl.: a gazdasági informatikusok vagy az agrár területek korábbi hallgatói) is elsajátíthassák az alapvető gazdasági ismereteket. Ennek köszönhetően pedig mesteren már kisebb mértékben lesz szükség ezekre a készségekre. A képzés nagyobb részben az adott terület sajátosságaira koncentrál majd, tehát akár mondhatjuk így is.

Sok olyan negatívumot is hallani, hogy „nem is éri meg mesterre menni”, „nem is ad újat”. Mit gondolsz erről? Neked mik voltak az elvárásaid?

Elvárásom konkrétan nem volt. Szerettem volna bővíteni a tudást, amit korábban megszereztem. De a mesterszak számomra adott újat is. Voltak persze ismerősen csengő tanulnivalók, de sokkal inkább a kisebb csoportos munkákon volt a hangsúly. Azon, hogy gyakorlatiasabb volt az oktatás. Hiszen, ha belegondolunk, az alapszakon nehéz egy sokszor 300 fős évfolyammal csapatként bánni, de egy 10-20 fős órán már sokkal inkább oda lehet figyelni az egyéni ötletekre.


Fotó: Pixabay

Ha lehet egy ilyen „klisés” kérdésem hozzád, Te mit javasolnál a leendő egyetemistáknak?

Elképzelhető, hogy szerteágazóbb tudás érhető el, ha valaki mondjuk egy menedzsmentes területről indul, de marketinges mesterszakot végez el, mintha csak marketinges utat járna be például. Mindenképpen támogatom továbbá a külföldi tanulási lehetőségeket is, akár fél éves programról, akár egy nyári egyetemről legyen szó. A lényeg talán az lenne, hogy aki teheti vegyen részt a tanulmányai során más tevékenységekben is (mindegy, hogy az TDK munka, hallgatók által önkéntesen szervezett program, vagy AIESEC), a munka világában sokat számítanak ezek a szociális és egyéb tapasztalatok.


Fotó: Pixabay

Említetted, hogy ezek a tapasztalatok nagyon is számítanak a melóhelyen. Ezek szerint előnnyel indulnának a mesteresek vagy inkább a tapasztalat a lényeg?

Az egyetemi képzés az én korosztályomban nagyon elterjedt, hamar telítődtek is a szakok. Ezzel pedig nagyjából az lett a helyzet, hogy nálunk "alap", hogy van egyetemi végzettséged (ehhez pedig már egy alapszak is elég, hiszen azzal is bőven el lehet indulni). Viszont nagyon jó pont, ha mesteres végzettség is társul mellé. Ráadásul nekem úgy tűnik, hogy az egyéb tapasztalatok: szakmai gyakorlatok, speciális készségek (pl.: az idegen nyelvűek közül a szláv, a kínai, vagy skandináv) is rengeteget segítenek a jó elhelyezkedésben.

Szerintem a legjobb tehát, ha valaki céltudatosan tervezi meg az életét, és a saját területén belül, kisebb nagyobb munkákkal már a tanulmányai során is megismerkedik. Ez pedig tényleg lehet szakmai gyakorlat, nyári munka vagy megbízásos viszony. A lényeg a végzettség és a releváns szakmai tapasztalat. A vicc szerint is úgy van, hogy pályakezdőket keresnek 5 év tapasztalattal.