Javult a magyar gyerekek szövegértése és a lányok kicsit jobbak

17/12/05 kedd
ujnemzedek.hu
Az elmúlt tizenöt évben nem született még ennyire jó eredmény a 10 évesek között a PIRLS-vizsgálaton.

A magyar negyedikeseknek 554 lett a pontátlaguk, így ötven ország közül az összesítésben hazánknál 8 ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált. Ezzel a jó eredménnyel megelőzték Ausztriát, Szlovéniát és Szlovákiát is, a szomszédaink közül. Az élen oroszok és szingapuriak végeztek, őket a hongkongi, az írországi, a finn és a lengyel csapat követte.

Az eredményekből kiderült, hogy a "hagyományos" szövegértésben jól teljesítők, az ePIRLS-felmérésen is jó eredményeket érnek el, azaz majdnem mindegy, hogy papíralapon vagy digitális felületen érkezik az információ vagy kell elvégezni a feladatot.

A magyar diákok az élményszerző szövegeknél - mint mesék, irodalmi alkotások - jobb eredményt értek el, mint az információszerző szövegeknél - például interjúk, tankönyvi szövegek. Ugyanakkor mindkét szövegtípusnál javultak az eredmények az előző méréshez képest.

Az összesítések azt is megmutatták, hogy általánosságban igaz az, hogy a negyedikes lányok jobbak a szövegértési feladatokban, mint a fiúk. 

Photo by Ben White on Unsplash

Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón elmondta: Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest. A felmérés kapcsán kiemelte az is, hogy a családi háttér és az otthon rendelkezésre álló erőforrások jelentős mértékben befolyásolják a magyar diákok eredményeit. A kevés és sok, tanulást segítő erőforrással rendelkező diákok átlageredménye között 136 pont volt a különbség, ami a részt vevő országok körében 140 pontos volt.

Kitért arra is, hogy a magyar diákok átlagteljesítménye a fővárosi, városi, megyeszékhelyi iskolákban jobb volt, mint a községi intézményekben. A kiosztott háttéranyag szerint a különbség arra utal, hogy a különböző településtípusokon tanuló diákok eltérő mértékben rendelkeznek az eredményeket befolyásoló szociokulturális jellemzőkkel.

Az is kiderült, hogy a negyedikes diákok tanítói az átlagosnál több időt töltöttek a pályán, mint a nemzetközi átlag, a magyarok esetében ez átlagosan 24 év volt. A felmérés szerint a magyar tanítóknak mindössze három százaléka mondta azt, hogy nem elégedett pályájával.

A magyar negyedikeseket a nemzetközi átlagnál jobban lekötötte és aktivizálta az órai munka: a tanulók 67 százaléka érezte - a nemzetközi átlag 60 százalékával szemben -, hogy a tanárok nagymértékben odafigyelnek tanulási igényeikre, közlik elvárásaikat.

Valamelyest javult a helyzet az olvasás szeretetét illetően is: 2011-ben még a magyar tanulók 22 százaléka nem szeretett olvasni, míg tavaly ez az arány 20 százalék volt.

Palkovics László oktatási államtitkár az eredményeket értékelve többek között kiemelte, hogy 2012-ben állami fenntartásba kerültek az iskolák, így biztonságosabbá váltak a működési körülmények, stabilabb, kiszámíthatóbb az intézményrendszer. Hangsúlyozta, hogy lényegesen több forrás került az oktatás területére az elmúlt években.

Forrás: ujnemzedek.hu/MTI