A diákok kétharmada ma még nem létező szakmákban fog dolgozni

16/10/11 kedd
ujnemzedek.hu
A versenyképes oktatás megteremtéséről rendezett konferenciát az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden Budapesten.

Az eseményen rendezett kerekasztal-beszélgetésen Palkovics László, az Emmi oktatásért felelős államtitkára kiemelte: az elkövetkező tizenöt-húsz évben annyi új szakma jelenik meg a piacon, hogy a mostani diákok kétharmada olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem létezik. Viszont nehézséget jelent felkészíteni a diákokat arra, amit ma még nem ismerünk - mutatott rá.

"Olyan szakmák jöhetnek létre, amik ma még egészen futurisztikusnak tűnnek, ilyen például a Body Part Designer, ami néhány éven belül nagyon fontos dolog lesz. A Pécsi Tudományegyetemen már tudnak élő májszövetet nyomtatni, 3D vezérlésű nyomtatóval. Egy másik ilyen szakma például a Garbage Designer, ami azzal foglalkozik, hogy hogyan hozzunk létre egy terméket, ami ha hulladékká válik, még lehet vele kezdeni valamit." - mondta.

Az államtitkár úgy vélte, a megoldást az jelentheti, hogy fel kell készíteni a diákokat arra: életük során többször kell majd új dolgokat megtanulniuk. Az a tudás, amellyel akkor rendelkezünk, amikor befejezzük az iskolát, hamar elévül, de ez nem jelenthet problémát, ha megvan az a képességünk, hogy tanuljunk - tette hozzá.

"Úgy gondolom, az a jó munkahely, ahol harminc év munka után nem tudod megmondani azt az egy napot, amikor unatkoztál. Hogy ha ezt éléritek, akkor jó helyen dolgoztok! - adta útravalónak az államtitkár. 

Palkovics László közölte: január óta intenzívebb társadalmi párbeszéd zajlik a következő nemzeti alaptantervről, a diákok túlterheltségéről. A tanár látja a legjobban, hogy mennyire fárad el az osztálya, és ettől függően eltérhet az alaptantervtől, hiszen nem annak "letudása", hanem elsajátítása a cél - tette hozzá.

Papp István, a HIPA alelnöke elmondta: a legtöbb iparágban új technológiai megoldásokat alkalmaznak, és így új szakmák alakulnak ki. Segítve és követve a munkaerőpiac változásait a HIPA arra törekszik, hogy egyre több innovatív technológiát alkalmazó befektetés és kutatás-fejlesztési beruházás jöjjön Magyarországra. A versenyképesség szempontjából lényeges az oktatás, hiszen ez az egyik legfontosabb tényező, amelyet egy befektető megvizsgál, amikor a beruházásról dönt.

Papp István egy rövid cégismertető után elmondta: én azért örülök ennek a konferenciának, mert ahogy említettem, a mi termékünk az Magyarország versenyképessége, és országunk versenyképessége nagyon sok mindentől függ persze, de leginkább mégis csak attól, hogy milyen színvonalú és mennyire korszerű az oktatási rendszerünk. Nagyon helyes, hogy erről a témáról beszélgetünk és azt pedig külön szeretném kiemelni, hogy mennyire jó, hogy ebbe a beszélgetésbe, ebbe a gondolkodásba idén már becsatlakoztak a diákok is. Hiszen ahhoz, hogy pontos következtetéseket vonjunk le, szükségünk van a ti véleményetekre.

Pongrácz Ferenc, az AmCham elnöke hangsúlyozta: a világ gyorsan változik és a technológiai fejlődéssel a munkaerőpiacnak is tartania kell a versenyt. Az a cél, hogy a magyar fiataloknak hosszú távon is jövőképet biztosítsanak, és munkaerőpiaci szempontból fenntartható befektetői környezetet hozzanak létre.

A 2015-ben megrendezett, első Versenyképes oktatás konferencia célja az volt, hogy az érintettek - döntéshozók, pedagógusok, vállalati képviselők - együtt tekintsék át a munkaerőpiac oktatási rendszerrel szembeni elvárásait, a fejlesztendő területeket és az együttműködés lehetőségeit. További feladat olyan párbeszéd kialakítása a vállalatok és a kormányzat között, amely hozzájárul Magyarország hosszú távú munkaerőpiaci versenyképességének javításához. Az idei konferencia célja, hogy ebbe a párbeszédbe bevonja az oktatás legfontosabb szereplőit, a diákokat.

A konferencia részeként indította el az AmCham - a HIPA, az Emmi és az NGM szakmai támogatásával - a Tudsz jobbat! pályázatot, amelynek keretében a diákok kreatív formában, csoportosan fogalmazhatták meg gondolataikat a jövő iskolájáról és munkahelyéről. A felhívásra 39 pályamű érkezett, amelyek közül a szakmai zsűri a budapesti Kosztolányi Dezső Gimnázium, valamint a törökbálinti Bálint Márton Általános és Középiskola csapatának ítélte az első díjat.