45 éven keresztül követték 5000 zseni gyerek fejlődését, itt az eredmény

16/10/25 kedd
ujnemzedek.hu
Az eredmény nem meglepő, de a problémás részeket nehéz lesz megoldani.

Hány jó ész lett vaddá,
Hogy nem mívelték?
Hány polgár búnyikká?
Hogy jóba nem nevelték!
Dudva lenne a dudvák
Közt az ananász:
Kanász marad akinek
A nevelője kanász.
Hát már, hogy
A Somogy
Íly tudatlan,
Formálatlan,
Kié a hiba?

Teszi fel a kérdést Csokonai a 18. században (Jövendölés az első oskoláról a Somogyban), aztán idén már meg is született a válasz. Egy friss amerikai kutatás szerint az a baj, hogy a rossz tanulók elveszik az energiát a tanártól, és a jó tanulók így csak stagnálnak, nehezen fejlődnek tovább. Persze itt nem a tanárok kanászsága a probléma, egyszerűen nincs meg a módszertan, hogy külön kezeljék az osztály egyes részeit. 

A Study of Mathematically Precious Youth (SMPY) elnevezésű kutatást 1971-ben kezdték az Egyesült Államokban 5000 kiemelkedő tehetségű gyerekre fókuszálva. Az egyik legfontosabb információ, ami az elmúlt 45 év adataiból kiderült, hogy még a legnagyobb zseni gyerekeknek is szükségük van olyan tanárokra, akik segítenek nekik kibontakozni, és kiaknázni a bennük rejlő tehetséget. Egyedül nem megy.

Kedar már 7 évesen kódol, fejleszt, prezetnál. Youtube-videókból tanult meg programozni.

Az amerikai oktatási rendszer – és persze számos más ország oktatása is - jelenleg komolyabban fókuszál arra, hogy a leszakadókat, a gyengébben teljesítőket felzárkóztassa, mint arra, hogy a legjobbak képességeiből hozza ki a maximumot. Ez a kutatás ezzel a trenddel megy szembe.   

A kutatás szerint azok a gyerekek, akik a kortársaikhoz képest jóval korábban fogékonnyá válnak a különböző tudományok és a matek iránt, nem kapják meg a kellő támogatást. A tanárok szinte automatikusan a legjobb jegyeket adják nekik, hogy a gyengébbekre tudjanak koncentárlni, és így egy idő után már lassul a fejlődésük.

Szinte mindenki ismer olyan jó tanulót vagy zseninek kikiáltott gyereket, aki unatkozik az órán, mert már rég elsajátította a tananyagot, amivel a többiek fél évig szüttyögnek. A tanulmány szerint ez nagyon káros hatással van a fejlődésükre, és ilyen esetben az a legjobb, ha egyszerűen ugrik egy évfolyamot a gyerek, hogy új ingerek érjék. Az adatok azt mutatják, hogy az ilyen diákok 60%-al nagyobb eséllyel rendelkeznek később önálló szabadalommal, doktori címmel, és kétszer akkora esélyük van a PhD fokozatra.

„Ha tetszik, ha nem ezek az emberek irányítják valójában a társadalmunkat” – mondta a zsenikről a Nature magazinnak Jonathan Wai pszichológus, aki Duke egyetem Tehetség Felfedező Programjában dolgozik. „A legtehetségesebb 1%-hoz tartozó gyerekek lesznek a sikeres tudósaink, akadémikusaink, a Fortune 500-as cégek vezetői, a szövetségi bírók és a milliárdsok.”

A 45 éves kutatásban résztvevő szakemberek szerint a legjobb megoldás a kiemelkedő tehetségek minél hatékonyabb fejlesztésére az, hogy egyre komolyabb kihívások elé állítjuk őket. Így biztosítható a folyamatos fejlődésük, ami mindannyiunk érdeke, hiszen azt egész emberiség jövője függ tőlük.