Véget ért a Vöröskereszt kortársképző nyáritábora

19/08/01 csütörtök
ujnemzedek.hu
Szórakozás, ismerkedés és tanulás – ezek jellemzik a Vöröskereszt kortársképző nyáritáborát. A tábor elsősorban olyan hátrányos helyzetű gyerekek számára indult, akiknek ez az egyetlen lehetősége a nyári kikapcsolódásra és szórakozásra. A tábor nyílt, így szívesen várnak minden érdeklődőt, akik garantáltan nem maradnak élmények nélkül.

Műsebkészítés, elsősegélynyújtó tanfolyam, arc- és testfestés – csak egy kis ízelítő az egyenként is izgalmas programkínálatból. Mikor megérkeztünk, a tábor lakói épp délutáni sziesztájukat töltötték, s gyakorlatilag néhány kivételtől eltekintve mindenki a szobájában pihent, így Szakál Péter és Tóth Tibor Zoltán szervezőknek volt ideje körbevezetni minket a táborban. A környék gyönyörű, a tábor egy nagy dimbes-dombos, füves területen van, amit kör alakban a táborozók bungalói vesznek körbe.

A tábor jelen pillanatban három plusz egy modullal működik. Van egy arcfestő és testfestő modul, egy elsősegélymodul, egy műsebkészítő sebsminkes modul, illetve van még a készség és képességfejlesztési félmodul.

A táborozók nem csak jól szórakoznak, hanem tanulnak is az elsősegélynyújtásról, amit a későbbiekben hasznosítani tudnak. Erre utalt Tibor is, amikor azt mondta, hogy

jelenleg Magyarországon évente kb. húszezer olyan szívhaláleset történik, ahol ha valaki az első hatvan másodpercben megkezdené az újraélesztést, akkor visszahozható lenne a sérült.

És hogy miért is ennyire jó ez a tábor? Erről érdeklődtünk Sörös Csaba önkéntesnél, aki - mint utóbb kiderült – egykor szintén táborozó volt:

„Szerintem ez az a lehetőség, ahol a befektetett energia leginkább megtérül. Ha előadok három órán keresztül a gyerekeknek, az nekem csak „munka”, de nekik maradandó élmény. A tábor után pedig, ha találkozok velük boldogan jönnek oda hozzám beszélgetni akár a táborról, akár bármi másról.

Az érzés, amikor egy ilyen maradandó élményt szerzel a gyerekeknek, azt gondolom minden befektetett percet megér.”

– mondta Csaba, aki nemcsak a Vöröskereszt, hanem a Bátor Tábor önkéntese is.

Egyszer csak megszólalt a zene, ami a délutáni programok kezdetét jelentette. A táborozók három csoportra oszlottak, s minden csoport egy-egy modul helyszínére sietett.

Az első modul során az önkéntes-oktató a vérkeringésről, a vérzés típusairól, illetve a sebkötözésről is beszélt, utóbbit be is mutatta, sőt a táborozóknak is el kellett készíteniük a saját, az elsősegélynyújtás során elengedhetetlen kötéseiket is.

A második modul az arc- és testfestés volt, ahol a táborozóknak bizonyos szabályok szerint kellett, befesteni magukat – s láthatóan ezt is nagyon élvezték.

A harmadik modul pedig a sebkészítésről szólt. Az önkéntes-oktató először az elméleti részt adta le a diákoknak: kiderült, hogy a műsebkészítésnek milyen fontos szerepe van az elsősegélynyújtásban, sőt ebből még versenyek is indulnak -, igaz ott már jóval komolyabb sérüléseket kell elkészíteni.

Sokakkal beszélgettünk, de a legfontosabbak mégis maguk a táborozók, akiknek ez az egész készült. Csillogó tekinteteket, boldog arcokat és tudásra szomjazó fiatalokat láttunk. S bár az elején egy kicsit meg voltak szeppenve, sikerült néhányukkal beszélnünk.

A legizgalmasabb eddig az volt, amikor betörtem a koponyámat

– mesélte az egyik táborozó, s miután látta, hogy kikerekedett a szemünk gyorsan hozzátette, hogy természetesen mindez csak imitáció volt. Mint kiderült, annyira megfogta őket az, hogy önkéntesek tanítják őket, hogy többen is szeretnének a jövőben beállni önkéntesnek, sőt van olyan diák is, aki már most önkénteskedik a Vöröskereszt kötelékében.

Összességében egy nagyon hangulatos táborról beszélhetünk, ahol a gyerekek rengeteg hasznos információval gazdagodhatnak, új embereket, új nézőpontokat ismerhetnek meg, ráadásul egy barátságos, befogadó csapatban tölthetik a nyaruk egy kis szeletét.