Vállalkoznál? Akkor most érdemes belevágni

16/10/04 kedd
ujnemzedek.hu
Hétfőtől nyújtható be támogatási kérelem a Fiatalok vállalkozóvá válása - vállalkozás indítási költségeinek támogatása pályázati felhívásra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). Baj lehet viszont, hogy egyes felmérések szerint a vállalkozási létforma valahogy nem olyan csábító a fiatalok számára.

Ahogy azt a piacesprofit.hu írja: 2,9 milliárd forint keretösszegű konstrukció az ifjúsági garancia program része. A program a 18-25 év közötti új egyéni vagy mikro-kisvállalkozás indítására felkészített fiatalok vállalkozásaihoz ad támogatást a kevésbé fejlett régiókban. A pályázat keretében maximum 3 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás nyerhető el.


Kezdj bele! (kép: Pixabay)

A pályázat révén a régiónként kiválasztott, az üzleti készségfejlesztésben tapasztalt szervezetek által megvalósítandó felkészítő programokba bevont fiatalok megszerezhetik a vállalkozásindításhoz szükséges kompetenciákat. Példaként említette az alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási, munkaszervezési, gazdálkodási és irányítási ismereteket. A programra jelentkezők képessé válhatnak előkészíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit.

„A képző, mentoráló szervezetek segítséget nyújtanak a fiataloknak üzleti tervük összeállításához, illetve az indítási időszakban tanácsadást és mentorálást biztosítanak a jogszerű és sikeres működéshez” – mondta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Csakhogy

Nem szeretnének vállalkozni a magyar egyetemisták – akár érzékelhető GDP növekedést is hozhatna, ha megfordulna a trend 

A magyar felsőoktatási hallgatók vállalkozási kedve a 2008-as emelkedést követően – a gazdasági válság nyomán – drasztikus csökkenésben kezdett: 2013-ra a korábbi 2006-os érték csaknem felére esett vissza – derül ki egy, a hallgatók vállalkozásindítási hajlandóságát vizsgáló, 34 ország részvételével zajlott nemzetközi kutatásból. A FLOW PR közleményéből ugyanakkor kiderül: a magyar gazdaság számára kiemelt lehetőséget jelenthet a felsőoktatási rendszeren keresztül erősíteni a kis- és középvállalkozási szektort, ami a GDP és a foglalkoztatottság közel 50 százalékáért felel hazánkban – hívta fel a figyelmet dr. Gubik S. Andrea PhD, a Miskolci Egyetem docense, valamint dr. Farkas Szilveszter PhD, a Budapesti Gazdasági Egyetem tanszékvezetője az MTA és a BGE közös műhelyvitáján. 

A fiatalok vállalkozási hajlandóságát vizsgáló műhelyvitát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdasági Albizottsága, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Kara. A szakmai rendezvényen dr. Gubik S. Andrea PhD, a Miskolci Egyetem docense, valamint dr. Farkas Szilveszter PhD, a BGE tanszékvezetője közös előadásában a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey), a felsőoktatási hallgatók végzést követő, valamint öt évvel későbbre vonatkozó karrier és vállalkozási terveit vizsgáló, 34 ország bevonásával készülő nemzetközi felmérés eredményeit ismertette. 

A legutóbb 2013-ban összesen 109 000., ebből 8839 magyar felsőoktatási hallgató részvételével végzett kutatás alapján a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti. 

„Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő 1-10-ig tartó skálán 3,8-as értéket értek el, ami közel azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8), és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött” – emeli ki Farkas Szilveszter. Hozzátette, „A magyarországi hallgatók vállalkozói kedve 2008-ban ugyan megugrott, az akkor megkérdezettek 16 százaléka tervezett vállalkozást indítani a végzést követően, és közel 50 százalék 5 év elteltével, ezt követően azonban – elsősorban a 2007-es pénzügyi válság hatására – csökkenni kezdett a vállalkozói kedv, ami 2013-ban a 2006-os érték csaknem felére, 7,9 százalékra esett vissza. A soron következő kutatásra várhatóan idén kerül sor, előzetes várakozásaink szerint az értékek érdemben nem fognak változni. Ennek oka lehet, hogy sem a gazdasági helyzet, sem az felsőoktatási intézmények képzési szerkezete – gondolok is főként a vállalkozás-oktatással kapcsolatos tárgyakra – nem változott érdemben” – emelte ki a BGE tanszékvezetője.

A tanulmányok befejezését követő vállalkozásindítási kedv csökkenése független a képzési területtől. Az öt éves távlati terveket figyelve ugyanakkor már optimistábban látják a vállalkozás valószínűségét a hallgatók, ám nyílik az olló a képzési területek között: a gazdasági területen hallgatók vállalkozói hajlandósága magasabb, mint a természettudományi, vagy társadalomtudományi területen tanulóké. Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt több gazdasági jellegű tárggyal találkoznak képzésük során, amely felkeltheti az érdeklődésüket a vállalkozás iránt, és a magabiztosságukat is növelheti, másrészt körükben gyakoribb, hogy tervezetten készülnek a családi vállalkozás átvételére.