Nem az a munkánk, amit megtanultunk

18/08/29 szerda
ujnemzedek.hu
Ettől függetlenül továbbra is igaz, hogy minél magasabb végzettsége van valakinek, annál kevésbé aggódik rajta, hogy lesz-e munkája.

Százból összesen kilenc munkavállaló maradt azon a pályán, amit a szülei, illetve tanárai nyomására választott. A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen – derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.

Akik maguk döntötték el, mit fognak tanulni, sokkal inkább kitartanak választott hivatásuk mellett

Meglepően kevesen, csupán a válaszadók 8 százaléka választotta az eredeti hivatását a magas kereseti lehetőség miatt. Közel kétharmaduk az érdeklődési köre alapján tanult tovább, ők azok, akik legnagyobb arányban (72%) maradtak a legmagasabb végzettségüknek megfelelő pályán. A válaszadók 13 százalékát a szüleik, illetve tanáraik győzték meg arról, hogy mit érdemes tanulniuk, közülük csupán 9 százalék maradt az eredeti területén. A váltásnál fordulnak az arányok: minden harmadik munkavállaló a magasabb fizetést nevezte meg legfőbb motivációjaként.

„Sajnos megfigyelhető, hogy a pályaválasztási tájékoztatás szinte teljes mértékben hiányzik a kultúránkból. A fiataloknak semmilyen rálátása nincs arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy az egyes szakmák milyen fizetésekkel, elvárásokkal és nehézségekkel járnak. A szülői tapasztalatok sem naprakészek, vagy reprezentatívak a legtöbb esetben. Nagyon hiányzik a magyar tanrendből egy, a továbbtanulásra koncentráló tájékoztató óra” – értelmezte a kutatás eredményeit Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője.  

A magasabb fizetés a legcsábítóbb, ha pályamódosításról van szó

Az anyagi okok után (34%) legtöbben a rugalmasabb időbeosztás iránti igényt (15%), a megszűnő munkahely miatti kényszert (14%) és az előre nem látott magánéleti változásokat (13%) jelölték meg elsőszámú indokként. Jelenleg minden második munkavállaló gondolkodik a pályaváltáson, de csak 7 százalékuk jutott el addig, hogy részt is vegyen valamilyen képzésen.

A pályát váltók között egyébként is szokatlanul magas (32%) azok aránya, akik semmilyen át- vagy továbbképzést nem kaptak az új területükön való kezdéshez. A fennmaradó munkavállalók 99 százaléka viszont jó döntésnek tartja, hogy részt vett az átképzésen. Ennek legelterjedtebb formája az OKJ-s képzés, amely a 40 év felettiek körében a legnépszerűbb.

A végzettség sokkal kevésbé lényeges, mint korábban - a motiváció a lényeg

„A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokkal kevésbé számít a végzettség, mint 5-10 éve. Pár speciális tudást igénylő szakmától eltekintve a HR-eseket a munkához való hozzáállás és a motivációk már jobban érdeklik. A megfelelő jelölt nagy valószínűséggel vállalni fogja a pályaváltással kapcsolatos extra erőfeszítést is” – tette hozzá a szakember.

A középfokú végzettséggel rendelkezők a legelégedettebbek a jelenlegi területükkel és az alapfokon végzettek a legkevésbé. Érdekes, de a kor nem nagyon számít a pályaváltásban, ötven év alatt 75 százalék körül van az ezen gondolkodók aránya és csak utána kezd el csökkenni.

Ezt érdemes tudni, ha OKJ-s képzéssel próbálkozol

Nem véletlenül népszerűek ezek a képzések, hiszen sok közülük ingyenesen vehető igénybe. Néhány tipp:

- Ha érdekel, melyek a legnépszerűbb képzések, ide kattints
- Ha tudni szeretnéd, melyek azok a hiányszakmák, amelyek elsajáíátásba érdemes belevágni, akkor pedig ide 
- Ha pedig kíváncsi vagy a kilenc leggyakoribb tévhitre az OKJ-s képzésekkel kapcsolatban, katt ide

Akinek diplomája van, nem parázik

A magyar munkavállalók 52 százaléka véli úgy, hogy könnyen találna magának új állást, ha a jelenlegit elveszítené - derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián 1200 ember megkérdezésén alapuló, májusi reprezentatív munkaerőpiaci kutatásából.

Az iskolai végzettség vizsgálatánál arra mutattak rá, hogy továbbra is a diplomások és az érettségivel rendelkezők alkotják a legbizakodóbb csoportot 74 és 71 ponttal, utánuk 68 ponttal következnek szakmunkás végzettséggel rendelkezők, a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a mutató azonban csupán 55 ponton áll.

A felmérés szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest 3 százalékpontot emelkedett, így 69 pontos értéket vett fel májusban a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe. A mérőszám azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, hogy a munkavállalók mennyire bíznak abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít majd számukra.

Egyébként szinte minden korcsoportban jelentős javulás tapasztalható: a 18-29 éveseknél 68, a 30-39 éveseknél 70, a 40-49 éves korosztálynál 72 pontot vett fel az index, míg az 50-59 éves korcsoportnál 67, a 60 felettieknél pedig 63 pontot regisztráltak.

Forrás: Profession, MTI, kiemelt kép: Maxime Agnelli, Unsplash