Kapcsolati tőke nélkül nehéz a munkaerőpiacon

17/02/15 szerda
ujnemzedek.hu
A napokban jelent meg két egymástól független jelentés, amely többek között a fiatalok munkaerőpiaci helyzetét is vizsgálja: az átfogó Magyar Ifjúság 2016 kutatás és a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) saját diákjait vizsgáló felmérés.

Az elmúlt három évben az alap-, illetve mesterképzésen végzett hallgatók közel negyede vezetői pozícióban dolgozik, vagy saját vállalkozással rendelkezik - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) kutatásából, amely az intézmény hallgatóinak karrierútját vizsgálta. A felmérés eredményeit érdemes összehasonlítani a 2017. február 13-án megjelent Magyar Ifjúság 2016 kutatás adataival, amely a fiatalság jóval szélesebb szeletét vizsgálva a 15-29 éves korosztály tagjait kérdezte. Mindkét felmérésből kiderül: a kapcsolati tőke az egyik legfontosabb tényező, ha boldogulni akarsz. 

A Budapesti Metropolitan Egyetem által készített eredmények alapján a férfiak között több a vezető beosztásban dolgozó, és magasabb arányban indítanak saját vállalkozást is. A volt hallgatók közül szinte ugyanannyian találtak munkát hirdetés, mint személyes kapcsolat útján. A végzettek 20 százaléka vidéken, 2 százalékuk külföldön vállalt állást. A METU-n végzett hallgatók 94 százaléka rendelkezik állandó, vagy alkalmi munkahellyel, közel 15 százalékuk vezetőként dolgozik, míg 8 százalékuk saját vállalkozásba kezdett.

A Magyar Ifjúság 2016 kutatás alapján (15-29 éves korosztály)

A fiatalok munkapiaci pozíciója kedvezőbb 2012-höz képest. Jelentősen nőtt a keresőtevékenységet folytató 15–29 évesek aránya és a fekete foglalkoztatás is visszaesett. Emellett a munkahelyüket is alapvetően biztosnak gondolják a megkérdezettek. A magyarországi fiatalok kétharmada kizárólag Magyarországon képzeli el a jövőjét, egyharmaduk hosszabb-rövidebb ideig külföldön dolgozna vagy tanulna. 2016-ban a megkérdezett fiatalok 54 százaléka dolgozott és ez az arány erős növekedést mutat a 4 évvel korábbi felvételben tapasztalt 40 százalékhoz képest.

A jelenleg dolgozók mintegy 86 százaléka alkalmazott, 4 százalékuk tevékenykedik önálló vállalkozóként, az idősebb korcsoportban, azaz a 24–29 évesek között 5 százalék a vállalkozók aránya. A dolgozó fiatalok további 3 százaléka közfoglalkoztatott. Eredményeink szerint a magyarországi 15–29 évesek 64 százalékának volt eddigi élete során olyan munkája, amelyért pénzt kapott, a megkérdezettek 36 százaléka azonban még sohasem dolgozott pénzért. 2016-ban a négy évvel ezelőtti adatfelvételhez képest a fiatalok között a munkatapasztalattal rendelkezők arányának emelkedését láthatjuk: korábban a megkérdezettek 59 százalékának volt már valamilyen bevételt hozó munkája.

 

Forrás: Magyar Ifjúság 2016 kutatás

Az országos Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) részeként a METU is évente vizsgálja az intézmény alap-, illetve mesterképzésének nappali vagy levelezős tagozatain az elmúlt három évben végzett hallgatók jelenlegi munkaerő-piaci státuszát, valamint a piaci elvárások és az egyetemi képzés közötti összefüggéseket. A kutatás szerint a munkahellyel rendelkező végzettek háromnegyede Budapesten, 20 százaléka vidéken, 2 százaléka pedig külföldön dolgozott. A Budapesten lakók túlnyomó többsége (94 százalék) a fővárosban is dolgozik, ezzel szemben a vidékiek harmada rendelkezik budapesti munkahellyel. Az eredmények alapján a férfiak magasabb arányban (18 és 12 százalék) kerültek vezető pozícióba, mint a nők, valamint többen (12 és 7 százalék) indítottak saját vállalkozást is.

A felmérés szerint a munkahellyel rendelkezők átlagosan több, mint két éve (26 hónapja) dolgoznak a munkahelyükön. A végzettek többsége a marketing, reklám, PR, HR, munkaügy, idegenforgalom, valamint a kereskedelem és értékesítés területén helyezkedett el, ami szorosan illeszkedik az egyetem képzési kínálatához. A művészeti szakcsoport végzettjei között az átlagosnál többen indítottak saját vállalkozást, míg a kommunikációs szakok volt diákjai közül az átlagosnál többen számoltak be arról, hogy vezetői, vagy felsővezetői pozícióban dolgoznak. A végzett hallgatók kétötöde (42 százalék) már a képzés alatt is dolgozott, a többiek pedig jellemzően hirdetés útján vagy kapcsolati tőkéjük felhasználásával találtak állást. A munkakeresési folyamat során a volt hallgatók közel ugyanolyan arányban szereztek állást hirdetés (21 százalék), mint személyes kapcsolat útján (19 százalék).

A Magyar Ifjúság 2016 kutatás alapján (15-29 éves korosztály)

A 15–29 évesek nettó 238.795 forint átlagos fizetéssel lennének elégedettek. A válaszok szóródásából arra következtethetünk, hogy a fiatalok egy része feltehetően reális elvárást, míg másik része inkább idealizált elvárást fogalmazott meg. A fizetésről elmondható, hogy a kutatás során megkérdezett jelenleg, vagy korábban aktív fiatalok 17 százaléka az egész fizetését zsebbe kapta (kapja), további 12 százalékuk csak egy részét, 71 százalékuk azonban nem találkozott ilyen módon a feketemunkával. Ez némi javulást mutat, 2012-ben a fiatalok 22 százaléka az egész fizetését, 7 százalékuk pedig egy részét kapta zsebbe.

Forrás: Magyar Ifjúság 2016 kutatás

"Az egyetemi évek alatt hallgatóink aktív kapcsolatokat ápolhatnak a versenyszféra képviselőivel a képzési programjaink keretében." - mondta Major Szilvia a METU Karrier Centrumának vezetője. "A tanulmányok során megszerzett kapcsolatrendszer és annak hatékony működtetése rendkívül fontos, helyzeti előnyt jelenthet a hallgatók számára. A képzések eredményességét az idei felmérés is megerősíti, amely szerint összességében a hallgatók háromnegyede ajánlaná a METU-t másoknak is" - tette hozzá a vezető.

A kérdőíves kutatás válaszadóinak kétharmada úgy véli, hogy munkaköre kapcsolódik a METU-s végzettségéhez, 13 százalékuk pedig jelenleg is felsőoktatási intézményben tanul tudása bővítése céljából. A magasabb beosztásban dolgozók és a saját vállalkozással rendelkezők erősebb kapcsolatot látnak a munkájuk és az egyetemi végzettségük között, a felsővezetők közel háromnegyede szerint tevékenységük és végzettségük szorosan kapcsolódik egymáshoz. A jelenleg is aktív hallgatók több, mint fele nappali tagozaton folytatta tanulmányait. A továbbtanulás legfőbb motivációi között a DPR kutatás szerint leggyakrabban az ismeretek bővítése vagy frissítése, a plusz képzéssel elérhető előléptetési lehetőség, valamint a munkahelyi elvárások szerepeltek.

(Magyar Ifjúság 2016 kutatás, marketinginfo.hu)