Brutál fizetést álmodnak maguknak a fiatalok és azt is megmondják milyen legyen a munkahely

17/10/19 csütörtök
ujnemzedek.hu
A szöveg nem a műfajuk, vizuális kommunikációban aktívak, naponta több órát darálnak el a közösségi oldalakon, inkább tesznek, mint adnak a társadalmi szerepvállalásra, és imád(nának) otthonról dolgozni. Megérkezett a BT és a Medián közös felmérése a fiatalokról - az eredmények baromi érdekesek.

A BT (British Telecommunications) magyarországi Regionális Szolgáltató Központja által megrendelt kutatás elsősorban arra keresett választ, milyen feltételeknek kell megfelelnie a jövő munkaadójának, ha lépést akar tartani a munkaerőpiaccal.

„A hazai munkavállalók közel felét kitevő Y generációt már meglehetősen jól ismerjük, sok kutatás készült a munkavállalási szokásaikról, elvárásaikról – a mostani felmérésben egy új kört, a jelenleg még középiskolában, felsőoktatásban tanulókat, vagy épp az első egy-két munkavállalói évüket töltő fiatalokat kérdezték meg a kutatók” – mutatott rá az országos felmérés jelentőségére Szabó Zoltán, a BT ügyvezetője.

A szakember hozzátette, míg régebben munkát, munkahelyet kerestek a frissen végzettek, ma már sokkal inkább a munkaadó kiválasztásáról beszélhetünk. A munkaerőhiány lépéskényszerbe hozza a cégeket, ezért szerették volna megismerni, mi az, amit a fiatalok a potenciális munkaadóikban keresnek.

„Az eredmények egyszerre biztatóak és nyugtalanítóak. Fontos látni, hogy például a szolgáltató központok (SSC) által kínált karrierlehetőségek és juttatások teljes összhangban vannak a Z generáció vágyaival és elképzeléseivel, ám kihívást jelent, hogy ezt az információt hatékonyan el is juttassuk, átadjuk számukra. Nehéz meggyőzni őket arról, hogy az általuk vágyott foglalkoztatási formák és az elképzelt életszínvonal itt Magyarországon is elérhető, megvalósítható és egy gyorsan fejlődő szektor kínálja számukra ezeket a lehetőségeket” – vázolta a kutatás összegzéséből származó tennivalókat Szabó Zoltán.

A kutatásból az is kiderült, hogy a nők alacsonyabb „álomfizetéssel” is beérik, mint a férfiak: míg az előbbiek 369 ezer forintos nettó fizetést kifejezetten jónak gondolnak, addig a férfiak 471 ezer forintot szeretnének kézhez kapni. A fiatalabbak 447 ezres elvárásával szemben az idősebbek átlagosan már 399 ezer forinttal is beérnék. A nők - az adatok szerint -nem csak alacsonyabb bért, de több kötöttséggel járó munkakört is elfogadnának.

„A fizetés jelentősége kiemelkedő: a válaszok 80 százalékában szerepelt, és minden negyedik válaszadó szerint ez a legfontosabb. Ezt a biztos munkahely és a munkahely hangulata követi. A nők döntésében nagyobb a súlya a biztonságnak, a munkakörülményeknek, a munkahely hangulatának és családbarátságának, míg a férfiak szemében viszonylag nagyobb szerepe van a fizetésnek, az előmeneteli lehetőségeknek, a modern irodai környezetnek, a cég hírnevének” – mondta el az eredményekkel kapcsolatban Beck László, a Medián kutatási igazgatója.   

A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 is hasonló eredményeket hozott - e szerint a 15–29 évesek nettó 238.795 forint átlagos fizetéssel lennének elégedettek. A válaszok szóródásából arra következtethetünk, hogy a fiatalok egy része feltehetően reális elvárást, míg másik része inkább idealizált elvárást fogalmazott meg. A fizetésről elmondható, hogy a kutatás során megkérdezett jelenleg, vagy korábban aktív fiatalok 17 százaléka az egész fizetését zsebbe kapta (kapja), további 12 százalékuk csak egy részét, 71 százalékuk azonban nem találkozott ilyen módon a feketemunkával. Ez némi javulást mutat, 2012-ben a fiatalok 22 százaléka az egész fizetését, 7 százalékuk pedig egy részét kapta zsebbe.

Ugyanakkor fontos azt látni, hogy jelenleg a szektorban ezek a fizetések elérhetőek már jelenleg is, és a következő tíz évben még tovább is fognak javulni. „Az ember akkor érzi jól magát egy munkahelyen, ha otthon van” – ez a mondat pár hete egy állásbörzén hangzott el egy fiatal szájából. Mi a BT-nél ezt szintén így gondoljuk, és a szolgáltató szektor meg tudja adni, amit egy elképzelt külföldi munkaadótól remélnek a Z generáció tagjai: stabil munkahelyet, biztos megélhetést, változatos munkaköröket, jó karrierút lehetőségeket, mindezt olyan környezetben és munkahelyi hangulatban, ami miatt inkább hazajönni érdemes kisebb presztízsű külföldi munkavégzésről, semmint külföldi munkavállalásban gondolkozni - akár itthonról dolgozhatsz Londonban” – mondta el Szabó Zoltán.

A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adataiból kiderül, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott. A megkérdezett fiatalok 67 százaléka nem tervez külföldi tanulást vagy munkavégzést, illetve letelepedést, csak úgy, mint 2012-ben. A 15–19 évesek 33 százalékának, a 20–24 évesek 38 százalékának, a 25–29 évesek 28 százalékának vannak külföldi tervei. Az ország régiói között nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk: míg a Nyugat-Dunántúlon élő fiatalok 40 százaléka tervez valamilyen, hosszabb-rövidebb külföldi tartózkodást, addig a Kö- zép-Magyarországon ez az arány 26 százalék.

Ami a szolgáltató központok szektorát a munkavállalási tervekkel kapcsolatban illeti, elmondható, a cégtípus általános megítélése egyértelműen kedvező, és ebben a tekintetben nincs különbség az egyes demográfiai csoportok között. A válaszadók csaknem kétharmada szívesen dolgozna ilyen jellegű cégben, és az utóbbiak háromnegyede arra is hajlandó lenne, hogy ennek érdekében elköltözzön (egy közelebbről nem meghatározott) vidéki nagyvárosba.

Ugyanakkor a szolgáltató központok nem örvendenek egyértelműen pozitív megítélésnek, nem teljesen világos, hogy milyen munkavégzés folyik jelenleg ezekben a központokban, a szektor ismertségén szintén van még mit dolgozzunk  – mondta el a feladatokkal kapcsolatban Szabó Zoltán, a BT ügyvezetője. Egyúttal bejelentette, hogy a célok érdekében a Z generációt is érintő, a munkaerőproblémákkal összefüggő és a szakterület más kihívásaira is válaszolni hivatott közös gondolkozásra hívják a legnagyobb szolgáltató központok vezetőit.