A 20 év alattiak 66 százaléka vágna bele a külföldi munkavállalásba

18/07/06 péntek
ujnemzedek.hu
Miközben a magyar lakosság összességében kevésbé indulna el külföldre dolgozni, mint mondjuk 4 évvel ezelőtt. 

Sokkal kevesebb magyar akar külföldön dolgozni, mint négy éve és Magyarország iránt is kevésbé érdeklődőek a külföldi munkavállalók - derül ki a 197 országban, 366 ezer munkavállaló és hatezer munkaerő toborzó megkérdezésével készített „Decoding Global Talent 2018” kutatásból. A Boston Consulting Group (BCG) és a The Network által készített nemzetközi kutatás során Magyarországon a Profession.hu és a BCG 12 443 munkavállalót kérdezett meg. 

A magyarok közül kevesebben dolgoznának külföldön, mint a világátlag - a 20 év alattiak közül viszont többen 

A felmérés eredménye szerint a magyaroknak csak a 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költözne külföldre dolgozni.

Magyarországon a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is szignifikáns, a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal, míg a magasan képzetteknek most 37 százaléka költözne külföldre, ellentétben a 2014-es 65 százalékkal.

Viszont a 20 év alattiak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ami meghaladja a globális átlagot. A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy a magyar átlagnál (35 százalék) többen mennének külföldre munkát vállalni az IT és technológiai szektorban dolgozók közül (46 százalék), az üzleti adminisztrációból (44 százalék) és a médiából (43 százalék). A doktori fokozattal rendelkezők szintén ide tartoznak, közülük 40 százalék költözne külföldre, dolgozni.

Nagy-Britannia már nem annyira népszerű, de London igen

A felmérés szerint egész Kelet-Európában csökkent az elvándorlási szándék, míg 2014-ben még a globális átlagnál nagyobb mértékben terveztek külföldi munkavállalást ebben a régióban. A tanulmány szerint a változás oka, hogy a kelet-európai országok gazdaságai megerősödtek, és a korábbiaknál sokkal jobb munkalehetőségeket teremtettek az itt élők számára.

„Globálisan az emberek 57 százaléka lenne hajlandó a jobb munka érdekében külföldre költözni, ami ugyan magas érték, de közel 7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2014-ben, amikor az előző hasonló felmérés készült” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti vezető szakértője. A változás elsődleges oka a kutatás szerint az lehet, hogy sok ország változtat munkavállalási gyakorlatán. Az Egyesült Királyság vonzereje valószínűleg a Brexit miatt csökkent, így az Egyesült Királyság a második helyről az ötödikre esett vissza az országok vonzóképességének rangsorában. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest Svájc vonzereje is halványult.

Németország lett a második legnépszerűbb desztináció az USA után. Németország nem csupán a teljes népességen belül, hanem a 30 év alattiak között is a második legnépszerűbb célország, mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében. „Ezek a szakemberek azok, akiknek a megjelenése Németországban különösen fontos a demográfiai helyzet okozta kihívások miatt” - mondta Rainer Strack, a BCG egyik vezető partnere. Strack kiemelte: Németország mellett Berlin is előrelépett, a 2014-es 6. hely után immár a világ harmadik legnépszerűbb városa, elsősorban Berlin startupközpont-jellege miatt.

A Brexit ellenére London még mindig az első a városok rangsorában, megelőzve New Yorkot és Berlint is. Ezen városok mellett egyre inkább előre lépnek olyan központok is, mint Dubaj, Abu Dzabi vagy Hongkong, amelyek népszerűsége az elmúlt négy évben szignifikánsan nőtt.

A fizetés nem is olyan fontos

A tanulmány a munkavállalóknak a munkáltató felé való elvárásait is vizsgálta. A felmérést végzők azt találták, hogy a munkahelyi elégedettségre vonatkozó tényezők országonként és régiónként eltérőek, de a munkavállalók világszerte fontosabbnak találták a jó kapcsolatot a kollégákkal, a munka és az élet egyensúlyát, a jó kapcsolatot a főnökükkel, a munkahelyi tanulás lehetőségét, a karrier kilátásokat és a munkáltató pénzügyi stabilitását, mint a fizetést, ami csak a nyolcadik legfontosabb tényező lett.  

Magyarországon is csak a negyedik legfontosabb szempont a fizetés, megelőzi a munka és élet egyensúlya, a jó kapcsolat a kollégákkal és a munka elismerése. A fizetést követi a munkahely biztonsága, a munkáltató pénzügyi stabilitása, a jó kapcsolat a főnökkel, az együttműködésen alapuló munkavégzés, a munka érdekessége és a munkavégzés intenzitása.

Az eredményekből jól látható, hogy a megváltozott gazdasági környezetben nagymértékű szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy egy munkáltató hosszú távon is versenyképes maradjon. „Nemcsak a toborzási gyakorlat megváltoztatásáról van szó, hanem előtérbe került a munkaerő megtartásának a fontossága is” – mondta Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

A fejlettebb nyugati országokban a munkavállalók inkább a munka és az élet egyensúlyára és a jó kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, míg a feltörekvő országokban, mint például Kína, India, Törökország és Marokkó, a tanulásra és a karrier kilátásokra. Ugyanakkor Oroszországban és Ukrajnában a fizetés és a munkahely stabilitása a legfontosabb szempont. 

A kutatás letölthető innen.

Képek: Pixabay
Kiemelt kép:
Chris Holgersson on Unsplash