Az innováció erősítése áll a gazdaságpolitika középpontjában

18/04/27 péntek
ujnemzedek.hu

Az új magyar kormány gazdaságpolitikájának középpontjában a vállalati innováció erősítése, az egyetemi és a vállalati kutatás-fejlesztés támogatása és a közöttük lévő kapcsolati rendszer erősítése áll - hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a szellemi tulajdon világnapján, a Millenniumi díjak átadásán.

 A díjjal a magyar művészeti és technológiai kultúra örökségének ápolásában, közvetítésében és védelmében jeleskedő intézményeket, valamint innovatív projekteket és társaságokat tűntetett ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).

A díjat idén az EGIS Gyógyszergyár Zrt., az Ivócsap Projekt, a Copy21.com blog és a Platio napelemes térburkolat kapta, az elismeréseket Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Luszcz Viktor, az SZTNH elnöke adta át Budapesten.

Varga Mihály köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarország egyik legfontosabb érdeke egy olyan gazdasági és társadalmi környezet biztosítása, amely kedvez az új tudományos eredmények, innovatív megoldások megszületésének, és ezzel együtt alkotóik számára megfelelő védelmet is teremt. Ennek célja Magyarország versenyképességének megerősítése - tette hozzá.

A miniszter szólt arról is, hogy a magyar gazdaság növekedése tartós, a bruttó hazai termék 2017-ben 4 százalékkal, a negyedik negydévben pedig 4,9 százalékkal nőtt. A növekedés mértékét jól mutatja, hogy 2017 végén a GDP több mint 20 százalékkal magasabb volt, mint 2010 első negyedévében. Eközben a foglalkoztatás bővült, a munkanélküliség 3,8 százalékra esett vissza. A miniszter szerint a jövőt illetően bizakodásra ad okot, hogy tavaly 19 nemzetgazdasági ágazatból 18-ban dinamikusan nőttek a beruházások. Hozzátette, a stabil növekedés mellett fegyelmezett az államháztartás és a pénzügypolitika. Mindemellett a bérek is nőnek, januárban és februárban 12,9 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek - tette hozzá.

Varga Mihály szavai szerint rengeteg tennivaló van még. Szeretnének előrelépni a kkv-k szabadalmi és iparjogvédelmi munkájában, továbbá elérni, hogy a nagyvállalatok Magyarországon jelentsék be kutatási eredményeiket - mondta.

Luszcz Viktor kiemelte, hogy csak a szellemi tulajdonjogok által védett technológiának van gazdasági relevanciája. Ami mindenki által szabadon másolható, nem bír piaci értékkel. Az innováció csak megfelelő szellemi tulajdonvédelem mellett növeli a GDP-t és az exportot, tesz elérhetővé ezen keresztül magasabb profitot és béreket. Kizárólag így biztosítható a kutatás-fejlesztés és a kreatívipari erőfeszítések megtérülése.

Hozzátette: az innovációból és kreatíviparból származó gazdasági haszon mindig annál a gazdasági szereplőnél fog megjelenni, amelyik a szellemi tulajdonjogok tulajdonosa. Az SZTNH elnöke szerint Magyarország magas jövedelmű országgá válásában kulcselem, hogy ezek a jogok hazai jogosultaknál jöjjenek létre. A hivatal minden támogatást megad ehhez, a csekély összegben megszabott bejelentési díjaktól az ingyenes tanácsadásig. Emellett a magyar állam az iparjog pályázatokon keresztül nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi szabadalom, design, védjegyoltalom megszerzését is támogatja. Szabadalmi bejelentésnél nemzetközi szabadalmazásra jelenleg összesen hatmillió forint vissza nem térítendő támogatást lehet igénybe venni az iparjog pályázatokból.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000. évi közgyűlésén döntött arról, hogy minden év április 26-át a műszaki alkotók és művészek eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja. A szervezet üzenete idén A változás előmozdítói: a kreatív és innovatív nők címet kapta. A Millenniumi díjat az SZTNH - alapításkori nevén a Magyar Szabadalmi Hivatal - elnöke alapította a magyar Millennium évében. (MTI)