Próbáld ki, hogy teszel ki etetőket!

16/11/15 kedd
ujnemzedek.hu
Elkezdődött az idei országos madáretetési szezon, amely a Magyarországon maradó, illetve Eurázsia északi térségeiből ide telelni érkező énekesmadarak számára nyújt segítséget a téli évszakokban.

Írtunk már arról, hogy ősszel érdemes süngarázst építeni, ezzel is gondoskodva a kis tüskés négylábúról, most viszont a madaraké a főszerep.

Több mint egy évszázada indult el Magyarországon a lakosság önkéntes madáretetési mozgalma, amely során a madárbarátok több tízezernyi etető segítségével igyekeznek megkönnyíteni az állatok táplálékhoz jutását - idézi fel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület MTI-hez eljuttatott hétfői közleménye.

Az etetési időszak dandárja Magyarországon az első fagyok késő őszi beköszöntésétől ezek megszűnéséig, többnyire november közepétől március végéig tart, az etetők madárforgalma pedig elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak és ilyenkor többnyire az északi inváziós fajok is elmaradnak. Ez a helyzet azonban gyorsan megváltozhat egy-egy markáns hidegfront betörése előtt, ami Eurázsia hatalmas területeiről hozhat jelentős madártömegeket a Kárpát-medencébe.

A madárvédők az etetőkbe helyezhető madáreleségeket négy nagy csoportba sorolják. A legismertebb a napraforgó, amibe érdemes pluszban apró szemű magvakat, például kölest vagy muhart tenni. A második az állati zsiradék, a cinkegolyó, a háj, a faggyú és a főzéssel sótalanított szalonna, a harmadik a gallycsonkokra szúrható, földre szórható alma, illetve a télen is nélkülözhetetlen ivó- és fürdővíz, ezért az itatóból a jeget napközben legalább egyszer érdemes langyos vízre cserélni. Az egyesület szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy senki ne etesse kenyérrel vagy morzsával a madarakat, mert ez több napig, hétig is az etetőben maradhat elfogyasztatlanul és eközben erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást okozhat az állatoknál.

A kihelyezés módja és működési elve szerint létezik ablak-, dróthenger-, dúc-, függő-, garatos önetető és talajetető, de vannak olyan tematikus etetőkertek is, amelyekkel a ritkább harkályok, küllők és ökörszemek látogatását lehet gyakoribbá tenni. Az etetőkre látogató madarak egy része jobban szeret a talajon táplálkozni, míg mások inkább a talajszint felet vagy kimondottan az ágak között érzik jól magukat, ezért egy-egy etetőhelyen lehetőleg több szinten is érdemes eleséget kínálni. Az etetők közelébe érdemes kihelyezni néhány mesterséges madárodút is, amelyben a cinegék vagy a verebek akár csoportosan is tudnak éjszakázni.

Az ivóvíz is fontos!

Tartós, több napig tartó erős fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyadék pótlása is kritikus tényezővé válik a madarak számára, hiszen fagyban nehezebben jutnak vízhez az állatok - figyelmeztet közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Mint írják, az ivás különösen a gyakori csapadékmentes teleken okoz gondot a madaraknak, amikor fagyott havat vagy zúzmarát sem tudnak csipegetni, ezért az egyesület arra kéri a lakosságot, hogy az etetőkön itatók működtetésével is segítse a madarakat.

Télen a víz természetesen az itatókban is megfagy, a madarak számára azonban már az is nagy könnyebbséget jelent, ha a reggeli szürkületet követő néhány órában a lakosság kiszedi az itatóból a jeget és a helyére langyos csapvizet tölt, hogy ihassanak, fürödhessenek a madarak.

A hidegben törékennyé váló, például kerámia itató helyett ilyenkor érdemes nagyobb, például műanyag virágalátét alkalmazni. Amennyiben az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását, illetve az etetőre kihelyezett alma nem csak élelmet, de némi vízutánpótlást is jelenthet a madarak számára. (MTI)

A madarak gyorsan megszokják és számítanak az etetőhelyek táplálékkínálatára, évről évre akár több száz kilométerről is visszatérnek a stabil etetők közelébe telelni, ezért a megkezdett etetést lehetőleg érdemes minden évben folytatni.

Bornemissza Zoltán fatenyésztési vándortanár a madarak téli etetésének lehetőségére és fontosságára is felhívta a figyelmet A hasznos madarak védelméről című ismereterjesztő, szemléletformáló könyvében, amely 1890-ben jelent meg Budapesten. Ettől az évtől számítják a lakosság körében mind nagyobb népszerűségnek örvendő országos madáretetés elindulását, amely immár 127. téli-tavaszi szezonjába lépett.