Nem is a Z generációt fenyegeti a legnagyobb veszély a neten Magyarországon

18/02/09 péntek
ujnemzedek.hu
Magyarországon már nem a tinédzserek, hanem a 18 és 34 év közötti Y generációsok vannak a leginkább kitéve a világháló veszélyeinek egy felmérés szerint. A legtöbb zaklatást a nőknek kell elviselniük, ráadásul az elkövetők sokszor nem vadidegenek, hanem barátok, ismerősök, közeli hozzátartozók.

Váratlan eredményt hozott a Microsoft online veszélyeket és azok következményeit vizsgáló, 23 országra kiterjedő, 13-74 évesek körében végzett felmérése: Magyarországon már nem a tinédzserek, hanem a 18 és 34 év közötti Y generációsok vannak a leginkább kitéve a világháló veszélyeinek. 

Tízből kilenc magyar megkérdezett számolt be vele, családtagjával vagy barátjával történt internetes incidensről - ez több mint 10%-kal magasabb a vizsgált országok 80 százalékos átlagánál. A veszélyforrások közül a nem kívánt kapcsolatfelvétel a leggyakoribb: a magyarok 57 százaléka szembesült ezzel, ami 16 százalékponttal magasabb a felmérésben résztvevő országok átlagánál. Ezt követte a rosszindulatú bánásmód, melyben a magyarok 38%-a érintett, míg a globális érték csupán 21%. Trollkodásra a magyarok 25 százaléka, gyűlöletbeszédre 20 százalékuk panaszkodott, szemben a globális 19 és 16 százalékkal. 

Ugyanakkor a hazai megkérdezettek a világátlagnál kevesebbszer voltak érintettek szexuális tartalmú esetekben. A zaklatás különösen a nők körében gyakori jelenség: tízből hétnek volt már ilyen tapasztalata, ők jellemzően a nem kívánt (gyakran szexuális jellegű) kapcsolatfelvétellel szembesültek. A teljes magyar mintát tekintve is hasonló az arány, a megkérdezettek 65 százalékát zaklatták már online, így Magyarország a vizsgált országcsoportban a negyedik legrosszabb helyre került.

A neten szexuális zaklatást elkövetők harmada családtag, barát vagy közvetlen ismerős, 

az esetek több mint 40 százalékában az elkövető és az áldozat között azonban csupán online kapcsolat áll fenn. A hazai válaszadók 47%-a találkozott az elkövetővel a való életben, szemben az 53%-os nemzetközi átlaggal. Ami pedig az atrocitások következményeit illeti: csaknem minden második érintett az első helyen említi a bizalom csorbulását az online közegben, ezt követi a növekvő stressz (36 százalék) és a közösségi média visszafogottabb használata (35 százalék).