Miért osztja meg a világgal egy professzor a kudarcaiból készült önéletrajzát?

16/11/02 szerda
ujnemzedek.hu
Kudarcaiból állította össze és tette közzé önéletrajzát Johannes Haushofer, pszichológusprofesszor.

"A legtöbb dolog, amibe belekezdek, kudarccal zárul. De ezek a kudarcok láthatatlanok, míg a sikereimet mindenki láthatja" - kezdi Johannes Haushofer, a Princeton egyetem pszichológusprofesszora legújabb önéletrajzát. A weboldalára felkerült kétoldalas dokumentum tartalmazza mindazon egyetemek listáját, ahol elutasították az interjú után vagy ahova még interjúra sem hívták be, pedig jelentkezett. Sőt, aki elolvassa, láthatja, hogy egy csomó ösztöndíjról le kellett mondania, tudományos szaklapok utasították vissza kutatásait és egy csomó támogatásról is lecsúszott az amúgy nagyon sikeres professzor. És hogy miért jó ez neki? 

Haushofer egy elgondolkodtató és kétségkívül igaz jelenségre hívja fel a figyelmet. Azt mondja, hogy az önéletrajzainkba (természetes módon) csak a sikereinket tüntetjük fel azért, hogy minél jobb fényben tűnjünk a munkaadóink vagy a szélesebb közönség előtt, miközben a sok siker mögött még több kudarc van. Ez pedig ahhoz vezet, hogy - mivel az emberek csak a sikereinket látják -, egy idő után mi is elhisszük, hogy csak ezek léteznek, majd mikor egy kudarc ér minket, az teljesen földhöz vág.

Íme az önéletrajz, az elejétől a végéig kudarcokkal.

 

Haushofer némi éllel megemlítette, hogy érdekes, hogy ez az akciója nagyobb népszerűségnek örvend és nagyobb hírnevet hozott neki a konyhára, mint bármelyik tudományos kutatása élete során. Haushofer gondolataival rengeteg egyetemi professzor ért egyet, ezért elindított egy komoly lavinát. Többen osztottak meg hasonló önéletrajzot közülük és a nemzetközi sajtó, például a Washington Post, vagy a CNBC.

Az ötlet egyébként nem Haushofertől, hanem dr. Melanie I. Stefantól származik, aki 2010-ben írt egy cikket CV of failure (A kudarcok önéletrajza) címmel. Ebben azt írta, hogy a tudományos életnek nagyon fontos része a kudarc, hozott egy példát is. Azon a napon, amikor egy fontos kutatására kért támogatását elutasították (és ezt levélben megkapta), a hírekben megjelent, hogy a 2010-es labdarúgó világbajnokságra készülő Brazília keretből kikerült az egyik legjobb játékos, Ronaldinho. Melanie azt mondta magában (azon kívül, hogy a macska rúgja meg), hogy "király, olyan vagyok, mint Ronaldinho".

Ezzel együtt pedig azon is elgondolkodott, hogy miért nagyon fontos jól kezelni a kudarcokat.