Magyar hallgatók az élmezőnyben

18/11/08 csütörtök
ujnemzedek.hu
Mire számíthatnak azok, akik magyarként az Egyesült Királyságban járnak egyetemre? És akik a Brexit után kezdik meg tanulmányaikat? Erre is választ kaphattak, akik részt vettek az Új Nemzedék Központ londoni közösségi irodája és a Future: Hungary közös rendezvényén. A Közös nevező 2018-on első kézből, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövetétől értesülhettek a kint továbbtanulni készülő fiatalok az őket érintő változásokról. Háromrészes cikksorozatunkban – amelynek az első részét olvasod éppen – részletesen beszámolunk a rendezvényről és az ott elhangzott információkról.

Attól kezdve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett, a magyar diákok számára is megszűntek a határok, és már senki sem csodálkozik, ha valaki külföldi egyetemre felvételizik érettségi után. Az újkor kezdete óta ismert jelenség a peregrináció, vagyis amikor valaki több különböző, külországi egyetemen gazdagítja tudását, amit hazatérve a szülőföldjén kamatoztathat.

Peregrináció: vándordiákok az újkor hajnalán

Peregrinációnak a vándordiákok külföldi egyetemjárását nevezzük. Természetesen főként a nemesek engedhették meg maguknak ezt a fajta tanulást. Ezen utak során bejárták egész Nyugat-Európát, és próbálták építeni politikai kapcsolataikat is. A kevésbé tehetős, de arra érdemes diákok általában a nemesi fiatalok segítőiként juthattak ki és tanulhatták a különböző idegen nyelveket, tágíthatták látókörüket. Általában 2-3 évet töltöttek külföldön. Ez a rövid idő úgy volt lehetséges, hogy a korábbi hazai tanulmányaikat (vagy azoknak egy részét) elismertették.

Forrás: Wikipédia

Manapság pedig ez a vándordiák-mozgalom mondhatjuk, hogy világszerte tömegessé vált. Ahogyan Magyarországra is számos országból érkeznek a hallgatók, úgy a magyar diákok egy része is külföldi egyetemeken próbál szerencsét. Az egyik legnépszerűbb célpont pedig Nagy-Britannia.

Ez az ország azonban éppen elhagyni készül az Európai Uniót, így számos kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, hogy milyen szabályok lesznek érvényesek azokra a magyar hallgatókra, akik már elkezdték, vagy most kezdik kinti tanulmányaikat.

Ezekre a kérdésekre első kézből kaphatott választ mindenki, aki részt vett az Új Nemzedék Központ londoni irodája, a New Generation Centre (NGC) és a Future: Hungary rendezvényén, amit Közös nevező 2018 címmel szeptember 22-én tartottak Budapesten, az A38 hajón. Az eseményen megjelenteket az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Iain Lindsay tájékoztatta arról, milyen szabályok vonatkoznak rájuk magyarországi brit egyetemi hallgatóként, illetve hogyan érinti őket a Brexit.


Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövet - Fotók: Új Nemzedék Központ 

„A magyar diákok a legjobbak”

A rendezvény a brit nagykövet köszöntőjével kezdődött. Iain Lindsay elmondta, hogy az Egyesült Királyságban kiemelt terület az oktatás, és ezen belül a nemzetközi hallgatók oktatása. Már csak azért is, mert az ország az Egyesült Államok után a második legnépszerűbb célpont a külföldön tanulók körében: a becslések szerint mintegy 450 ezer nemzetközi hallgató tanul Nagy-Britanniában.

A nagykövet – saját bevallása szerint – egyik kedvenc témája az országában tanuló magyar diákság. „A magyar diákoknak hagyományosan nagyon jó híre van az Egyesült Királyságban, és ha valaki nálunk szeretne továbbtanulni, szívesen látjuk az Egyesült Királyságban. Én személy szerint is nagyon örülök ennek” – tette hozzá Iain Lindsay. Felidézte, hogy az ’56-os forradalom után körülbelül 20-25 ezer menekült érkezett a Brit-szigetekre Magyarországról. Közülük nagyon sok egyetemi hallgató volt, ők később szakmájuk legkiválóbb képviselői lettek, legyen szó orvostudományról, jogtudományról, közgazdaságtanról, vagy egyéb területről. „Ezért a magyar diákok joggal vívták ki azt az elismerést, hogy szakmájukban ők az egyik legjobbak, vagy egyenesen a legjobbak” – emelte ki a brit nagykövet.

Iain Lindsay arról is beszélt, hogy a magyar egyetemisták körében Németország után Nagy-Britannia a második legnépszerűbb célpont. A becslések szerint jelenleg 3-4000 magyar diák tanul a brit felsőoktatásban. Szerinte az angol nyelv mellett a népszerűség oka az lehet, hogy az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményei nemzetközi szinten is elismertek. Az Oxfordi és a Cambridge-i Egyetemet például a világ legjobb 5 intézménye között jegyzik, de számos más egyetemük, főiskolájuk is rajta van a világ legjobbjainak tartott intézményeinek 20-as vagy 50-es listáján. 

Természetesen a legfontosabb kérdés, a Brexit is előkerült a köszöntő során. Iain Lindsay szerint nem is elsősorban azok számára a legérdekesebb téma ez, akik már kint tanulnak, sokkal inkább azoknak, akik idén, jövőre, vagy azután kezdik meg náluk a tanulmányaikat. Mint mondta, a nagy-britanniai továbbtanulás lehetősége ezután is elérhető lesz a magyar fiatalok számára. „A tandíj kérdése már egy kicsit árnyaltabb: a mostani és a következő tanévre még biztosan ugyanannyi lesz a tandíj, mint a brit diákoknak. Utána pedig attól függően alakul, hogyan folytatódnak a tárgyalások az Európai Unióval” – jelentette ki a brit nagykövet

Iain Lindsay azzal zárta a köszöntőjét, hogy hangsúlyozta: országa továbbra is nyitott a külföldiek felé, akár munkáról, akár tanulásról van szó. „Jelenleg több mint 3 és fél millió ember él és dolgozik nálunk az Európai Unió különböző országaiból. Nagyon szívesen látjuk őket és úgy véljük, fontos szerepet töltenek be az országban. Szükség van rájuk, és nem akarjuk, hogy elhagyják az Egyesült Királyságot. Garantálni fogjuk a jogaikat, még akkor is, ha végül nem jutunk egyességre az EU-val. Nem szeretnénk a baráti viszonyt elveszíteni az európai országokkal és továbbra is az a szándékunk, hogy vonzó célpont legyünk a tehetséges diákok és szakemberek számára.”

A brit nagykövet végül sok szerencsét kívánt azoknak, akik Nagy-Britanniában képzelik el a továbbtanulást. Kiemelte, hogy egy befogadó és „nagyon nemzetközi” közeg várja majd a kiérkezőket. Hozzátette, ő skótként is nagyon büszke rá, hogy London Európa legnagyobb városaként elmondhatja: polgárainak 40%-a egy másik országban született. „Számomra ez azt üzeni, hogy jöhet valaki bárhonnan, lehet bármilyen a bőrszíne vagy az anyanyelve, a lehetőségek nyitva állnak előtte Londonban és az Egyesült Királyságban is.”  

A cikk második részét ide kattintva olvashatod el, a harmadik részt pedig itt találod