Itt van, min derpeg a magyar fiatal

17/02/16 csütörtök
ujnemzedek.hu
Anyagi nehézségek, létbizonytalanságban, elszegényedés. Csak a szokásos. A saját anyagi helyzetünket ugyanakkor a 2012-es adatokhoz képest jóval kedvezőbbnek ítéljük.

Örömmel közölhetjük:

DERPEGÜNK.

Ami megnyugtató lehet, hogy a Magyar Ifjúság 2016 szerint az utóbbi három vizsgálati ciklusban (merthogy ezt a gyorsjelentést 4 évente készítik) az élen álló problémakör nem nagyon változott semmit. Egyszerűbb, ha magyarázkodás helyett mutatunk RÓLUNK egy ábrát:

Eszerint tehát a megkérdezettek leginkább a jövőjük miatt kattogtak - de kérdezzük mi:

Ki nem aggódik emiatt?

Érdemes itt gyorsan hozzátenni: a generációnk valójában nemigen különbözhet a korábbiaktól sem - valószínűleg felmenőink is pont emiatt rágták álomba magukat (ha már rágniuk kellett magukat valamiért). Feltűnő ezzel szemben, hogy a korábban keményen uralkodó munkanélküliség lecsúszott a problémasor első három helyéről, 2016-ban már „csak” a hatodik helyen található.

Ezzel párhuzamosan, a korábbiakhoz képest a rangsorban feljebb kúsztak olyan kérdések, mint a drogok, kábítószerek, valamint az alkohol elterjedése. A drogok, kábítószerek esetében a 14 százalék hasonló az előző vizsgálati hullámok eredményeihez, az alkohol elterjedése viszont korábbi két hullámban nem került a 10 százalék vagy afeletti említési sorrend alapján képzett rangsorba. (Pedig igazából volna mitől tartani.)

Fránya anyagiak

Mi speciel ha megkérdeznék tőlünk vadidegenek, hogy "oszt jól kijöttök-e otthon a pénzetekből?", nos, tuti nem válaszolnánk - a kiadvány készítői is igen sokszor jártak így: az ezt firtató (az előbbiek fényében egyébként tök jogos) faggatás során 45 százalékot ér el azok aránya, akik „a nem tudja, nem válaszol” kategóriát választották. A fennmaradó 55 százalékból egyébként 17 százalékot tesznek ki azok, akik egy hónapban legfeljebb 30.000 forint jövedelemmel gazdálkodhatnak, de ebben a korosztályban még sokan vannak olyanok is, akiknek – miután tanulók – nincs semmiféle jövedelmük. Eközben 6 százalékuk rendelkezik 30 és 60 ezer forint közötti személyes jövedelemmel, 8 százalékot tesznek ki a 60–90.000 forinttal gazdálkodók.

A következő kategóriában (90–120 ezer forint) 9 százaléknyian vannak, 8 százalékuk pedig 120 ezernél több, de 150 ezer forintnál alacsonyabb jövedelemből él egy hónapban. 150 ezer forintnál magasabb bevallott személyes bevétellel mindöszsze a magyarországi fiatalok 8 százaléka gazdálkodhat hónapról hónapra.

Persze ezek csak az anyagiak - kérdés, hogy ki mennyire elégedett a helyzetével.  Nos, 7 százalékunk gondolja úgy, hogy gondok nélkül él, több mint 40 százalék nyilatkozta azt, hogy beosztással jól kijönnek, közel egyharmadunk pedig azt, hogy éppen kijönnek jövedelmükből. Minden tizedik fiatal háztartása küzd hónapról-hónapra anyagi gondokkal, illetve 2 százalék egyenesen nélkülözések között él.

Ami nem jó.

De melyik osztály?

Érdekes, de a kiadvány szerkesztői azt is fontosnak tartják: vajon melyik osztályba sorolja magát a válaszadó? Tudjátok, itt az anyagi szempontok döntenek: a magyarországi fiatalok négytizede önmagát az alsó vagy az alsóközép társadalmi csoportba pakolná, 48 százalékuk pedig úgy érzi, hogy a középső társadalmi csoportba tartozik. A felsőközép, felső társadalmi rétegbe mindössze 5 százalékuk sorolja önmagát.

A legfeljebb 8 osztályt végzett fiatalok az alsó, a szakmunkás végzettségűek az alsóközép, az érettségizettek a közép, míg a diplomával rendelkezők a felső/felsőközép csoportban vannak fokozottabban jelen.

Mint a szerzők írják: "Meg kell jegyeznünk, hogy az önmagukat alsó társadalmi csoportba sorolók relatív többsége, 38 százaléka legfeljebb 30 ezer forintból gazdálkodik egy hónapban, további 19 százalékuknak pedig legfeljebb 60 ezer forintja van. Az önmagukat alsóközép társadalmi csoportba sorolók az átlaghoz képest nagyobb arányban találhatóak a 60 ezer és 120.000 forintból gazdálkodók körében. A középső társadalmi csoport tagjai egy kategóriával feljebb a 120–200 ezer forintnyi jövedelemből gazdálkodók körében találhatóak a mintabeli átlaguknál nagyobb arányban, és végül a legfelső társadalmi csoportba tartozó fiatalok a 200.000 forint feletti kategóriákban találhatók relatíve magas százalékban.

A teljes kiadvány elérhető, ha ide kattintasz!