Ilyen az ideális munkahely a Z-generáció szerint

17/02/28 kedd
ujnemzedek.hu
Barátkozós főnököt, lendületet, tanulást szeretnénk, mindezt rugalmas munkaidőben, vidám csapattal és inspiráló környezetben olvasható A válaszokból az is kiderült, hogy az 1996 után született generáció tagjai még mindig elhagyják a realitás talaját, ha fizetésről van szó.

„Mit vársz el egy jó főnöktől?”

A Z genereciósok fontosnak tartják a visszajelzést. A feltett kérdésre többnyire az a válasz érkezett, hogy elsősorban a törődés, az odafigyelés, az emberség, a segítőkészség, az emberekkel való bánásmód a legfontosabb tulajdonságok, amikkel rendelkezzen egy jó főnök. Továbbá az sem lenne rossz, ha a felettes ismerné és emberként kezelné a beosztottait, ugyanis a fiatalok kevésbé kedvelik a munka világára jellemző hierarchikus, tekintélyelvű vezetőt - derül ki a Monster.hu állásportál és a Future Work Festival közös gyorsfelméréséből.

„Ne utasítgasson, ne parancsoljon, ne dirigáljon, kezeljen egyenrangúan mindenkit, legyen barátságos, és lehessen vele laza kapcsolatot kialakítani”  - olvasható az egyik véleményben. 

Zétényi Anna, a Monster.hu állásportál ügyvezetője szerint Amerikában 2000 fiatal vett részt Z generációt vizsgáló kutatásunkban, az ottani fiatalok a jó fizetés mellé olyan főnököt szeretnének, akit tisztelni is lehet. Az itthoni válaszok viszont azt sejtetik, hogy a leendő főnöktől inkább szülői jellegű támogatást várnak, pedig a valóságban a főnök-beosztott viszony két felnőtt kapcsolatán alapul, ahol a vezetőnek útmutató szerepe van, ami persze nem zárja ki az odafigyelést. A válaszokból úgy tűnik, hogy nem érzik magukat biztonságban, ezért a biztonságérzést kell megerősíteni bennük ahhoz, hogy egy munkahelyen kibontakozhassanak és megmutathassák, hogy mire képesek.

"Mik azok az értékek, amiket nyújtani tudnál egy cég számára?”

Ebben a kérdésben a válaszok többnyire megegyeztek: lendület, tanulékonyság, pontosság, fejlődés. Fontos szempont, hogy a munkahelyeken egyre fontosabb egyéni képesség, mint a kommunikáció, csak a lista második felében kapott helyett, miközben a meghirdetett pozíciókban az elsők között kérik a munkavállalóktól.

Élen végzett még a kreativitás, a csapatmunka, a pozitivitás, a vidámság és a jóked is, viszont az önállóság és a segítőkészség csak keveseknek jutott eszébe. A lista végét zárta a lojalitás és a nyelvtudás.

Rugalmas munkaidőt és kellemes környezetet szeretnének a legtöbben

Nagyon kevesen, mindössze hárman jelöltek otthoni munkavégzést, ami azt mutatja, a Z-sek szeretnének jó környezetben, csapatban dolgozni. Az álom munkahely leírása között szerepelt számos olyan feltétel, ami egy stresszmentes környezetet ír le. Ilyen például a barátságos környezet, a nyitott gondolkodású, őszinte kollégák, a világos, tiszta iroda.

Nem kell őket munkában letiltani a netről, hiszen ez az egyik erősségük!

A fiatalokat megkérdezték, hogy mit tekintenek "hatékony kommunikációs felületnek", válaszaikból kiderült, hogy nem éppen az emailt részesítik előnyben. Míg ezt a 19-24-es korosztálynak még a fele használja, addig a 14-18 éveseknek már csak harmada, a Facebook használók aránya viszont 72, illetve 80 százalék a két csoportnál. A fiatalabbaknál 25 százaléknál jár a Snapchat és közel 20 százaléknál az Instagram. Ennek a generációnak szinte anyanyelve a digitális nyelv, szimbiózisban élnek a technikával és ez alól a munkahely sem lehet kivétel. A munkaadóknak ezért nem érdemes a munkahelyen sem elzárni előlük a közösségi médiát.

A fizetést még mindig nem sikerül reálisan megtippelni

A munkáltatók általában versenyképes fizetéssel, vagy átlagon felüli jövedelemmel kecsegtetnek álláshirdetéseikben, ám ez köszönőviszonyban sincs azzal, amit a gyakornoknak jelentkező fiatalok reálisnak gondolnának. Ha nem kötelező iskolai szakmai gyakorlatként történik a diák foglalkoztatása, akkor a minimálbér arányos részét fizeti a munkaadó, vagyis napi 4 óráért idén bruttó 63 750 forintot.

A fiatalok többsége talán a munkatapasztalat vagy az információhiány miatt ennél többet akar. A 14-18 év közöttiek mindössze 38%-a jelölt meg 70 ezer forint alatti díjazást, míg negyedük 110 ezer forint feletti bérre tartana igényt. A 19-24 éves korosztály ennél realistább, ezt a sávot mindössze 8 százalékuk jelölte meg. Elmondható, hogy a fiatalok fizetésről alkotott elképzelése még mindig túlszárnyalja a valóságot. 

És mi a helyzet a külföldi élet és munka lehetőségével? 

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a külföldi tanulás vagy munkavállalás jóval feltűnőbb, ritkább jelenség volt, mint mostanában. A határok megnyílása, a nemzetközi oktatási programok megerősödése és az interneten beszerezhető információk drasztikus növekedése nem csak a fiatalok barcelonai, amszterdami és berlini nyaralásainak számát pörgette fel, hanem a külföldi iskolák, képzések és munkahelyek kapuit is megnyitotta... A cikk tovább folytatódik ide kattintva! 

 

Forrás: Új Nemzedék/hrspirit.hu