Felvették a Kodály-módszert az UNESCO listájára

16/12/08 csütörtök
ujnemzedek.hu
"Meg vagyunk győződve arról, hogy az emberiség boldogabb lenne, ha megtanul zenélni, és aki hozzájárul ennek fejlesztéséhez, az nem élt hiába."

Ezt maga Kodály fogalmazta meg 1929-ben megjelent cikkében - az UNESCO pedig olyannyira egyetért vele, hogy felvették a Kodály-módszert a szellemi kulturális örökségek UNESCO-listájára. Ahogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek elmondta: az ENSZ-szervezet Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága Addisz-Abebában folyó tanácskozásán a Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.

A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO-listáján jelenleg szereplő magyar elemek a Busójárás Mohácson – Maszkos farsangvégi télűző (felvétel ideje: 2009); táncház módszer (2011); matyó népművészet (2012); solymászat, az élő emberi örökségelem. A solymászat 2010-ben 11 ország felterjesztéseként került fel a UNESCO reprezentatív listájára, amelyhez 2012-ben további két ország – köztük Ausztria és Magyarország – csatlakozott.

A Kodály-módszer mellett idén további tizenkét hagyománnyal, köztük a romániai, moldovai faliszőnyegszövéssel, a csehországi és szlovákiai bábjátszással, a szlovéniai passiójátékkal, a mexikói rodeóval és a venezuelai karnevállal bővült az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája.

Balog Zoltán a távirati irodának azt mondta: a Kodály-módszer és az általa képviselt örökségvédelmi gondolat ma számos országban jelen van az általános iskolától a felsőoktatásig.

A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegben is. Az UNESCO elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógia és zeneszerzői munkásságát a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli.

Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben.

A Kodály Zoltán által kigondolt, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott módszer elősegíti, hogy a hagyományos népzene hozzáférhetővé váljon mindenki számára a közoktatásban és a civil szervezetek által, fejleszti a zenei készséget, az érintett közösségeket bátorítja a zene mindennapos használatára. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.

A kultúráért felelős miniszter felhívása alapján a Magyarországon élő közösségek, csoportok vagy egyének a saját szellemi kulturális örökségükként elismert elemeket javasolhatnak felvenni a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségelemek közül választják ki azokat, amelyeket Magyarország az UNESCO reprezentatív listájára évente egy alkalommal felterjeszthet.