Ez a cikk valójában egy szuper ábra miatt készült, majd egyszer meg is osztjuk... majd

18/06/21 csütörtök
ujnemzedek.hu
Viszont itt van pár tudományos tény a halogatásról. Na jó, az ábrát is megkapjátok. Majd... :P

Mert a halogatás van, létezik. Mi is épp nyakig merültünk bele. El kéne tán olvasni Mel Robbins könyvét, aki rengeteg pszichológussal és szakértővel beszélgetett a témáról, míg végül megírta könyvét, amelynek témája: hogyan győzhetjük le magunkban a halogatást. Szerinte 

amikor megszületik bennünk a változás, változtatás ötlete, az agyunk kőkorszaki módon ellen akar állni neki.

Egy egyszerű példán levezetve így néz ki a dolog: elhatároztuk magunkat, hogy reggel nem állítjuk be a szundit és nem alszunk tovább. Vannak, akik képesek egyből felébredni, de a többség elcsábul egy belső hangot hallva, ami sunyi módon azt mondogatja "Jaj, még tíz percet pihenek és felkelek" - de aztán mi történik? Mégis csak benyomja a szundit és tovább alszik, végül akkor ébred fel, mikor már alig marad ideje, hogy elkészüljön. 

Erről korábban itt írtunk.

Ja, de az ábra.... Nem, ez még mindig nem az.

Előbb hadd mondjuk el: egy friss felmérés szerint a brit dolgozók 50 percet lógnak el egy átlagos munkanapjukból. Azonban a brit tudósok nem csak azt vizsgálták, hogy mennyit lógnak az alkalmazottak, hanem azt is, hogy pontosan milyen indokkal teszik, illetve milyen kreatív technikákat fejlesztettek ki erre. 

Míg régebben olyan klasszikus trükkök voltak népszerűek, mint például amikor valaki betegségre hivatkozva be sem megy dolgozni, most inkább az a trendi, hogy az emberek munkát imitálnak - miközben valójában valami egészen mást csinálnak. 

Az is jelzi, hogy a munkakerülők is haladnak a korral, hogy a különféle halogatótechnikák 50-es listájának első 5 helyét kizárólag netezéssel kapcsolatos ürügyek foglalják el:

1. Szörfözés a neten

2. Netezés elfordított képernyővel, hogy a kollégák ne lássák

3. Az e-mailek csekkolása

4. Chatelés (Messengeren, WhatsAppon, Viberen - vagy bárhol)

5. A közösségi oldalak átnézése (főleg a Facebooké)

Menő, nem?

Várj, majdnem elfelejtettük az ábrát.

De előbb néhány szót arról, hogy a halogatással látszólag nem nyerünk semmit, inkább csak veszítünk. Mi az oka akkor, hogy egy-egy feladatot különösebb ok nélkül elodázunk? A halogatás egyik lehetséges magyarázata, hogy evolúciós örökségről van szó. Modern körülmények közt elmondható, hogy erőforrásaink (biztonság, táplálék, regenerálódási lehetőség) bőségesek, az egyes tevékenységek végrehajtásának kockázata pedig túlélés szempontjából alacsony: ha nem megyünk el egy vizsgára, nem visszük le a szemetet, az nem jelent komoly fenyegetést - írja a pszichologus.pszichologia.com.

Szóval mik a halogatás megélt okai?

A cikk szerint  a következők:

  1. annak az érzésnek a hiánya, hogy a feladat igazán fontos
  2. perfekcionizmus: az elérhetetlenül magas mérce miatt bele sem kezdünk
  3. szorongás mások értékelés miatt
  4. kétértelműség: nehezen értjük, félreértjük a feladatot
  5. félelem a hibáktól, a kétségtől magunkban
  6. feladat kezelésére való képtelenség
  7. az elinduláshoz szükséges információ hiánya
  8. a feladat úgy tűnik, elborít
  9. túlvállalás: túl sok feladatot vállalunk el, és nem kezdünk neki, mert nem tudjuk mivel kezdjünk

Ja, hogy ez így túl bonyi? Oké, akkor itt van ábra, amit ígértünk, és amin mindent tök szépen összeraktak:

Valahogy így. Na, ezt is letudtuk végre...