Ételek félre-nyelve: kaják, amik nem is onnan származnak, ahonnan hitted

16/09/20 kedd
ujnemzedek.hu
Mert például a hamburger nem amerikai, a brassói sose járt Brassóban, a croissantnak meg csak neve francia.

Oké, a croissanttal mindjárt csaltunk is kicsit, hiszen azért na, ha valami az idők során franciává lett, akkor ő az. De tény, ami tény: ilyen furán kifliforma tésztát először (naná) az Osztrák-Magyar Monarchiában készítettek a szakácsok a XVII. század környékén. Csakhogy jött a bécsi születésű Marie-Antoinette, avagy Maria Antonia von Österreich, aki házasságot kötött XVI. Lajos francia királlyal, és vitte magával a kelengye mellett az akkor még isten tudja milyen néven futó croissant receptjét is. A többi már töri, de nyugi haspókok: lesznek itt még nagyobb gasztrokrimik is. Itt van mindjárt

a hamburger

Ez a kaja úgy lett amerikai, mint sok minden egyéb: a 19. században a kivándorlók vitték magukkal, és mivel Hamburg volt a legforgalmasabb kikötőváros, ennek alapján nevezték el a század közepe táján New Yorkbanhamburger-steakként befutott ételt, amit ekkor még kenyérben szolgálták fel. Kis mellékvágány: ezt, már a hús két szelet kenyér közé helyezésének feltalálását különben John Montagu-hoz, Sandwich grófjához szokás kötni - mekkora arc már: FELTALÁLTA a szendvicset, ki az az Edison, könyörgöm?

De vissza a burgerhez: húspogácsát csináltak már a Római Birodalomban is, a tatárok megvoltak a saját tatárbifsztekjükkel a középkorra, szóval a cucc egész Európában elterjedhetett. Nem is ez a lényeg, hanem a forma: a New Yorkban felszolgált hamburger-steakek ugyanis még gömb formájú, kenyérszeletek közé dugott húspogácsákkal dolgoztak (ez különben a marhatenyésztés fellendülése után lett igazán népszerű - öt centért vesztegették darabját), és lettek a vásárok meg az efféle mulatságok kedvenc kajájává. Csakhogy a gömb nem áll meg a kenyér között, úgyhogy egy élelmes kereskedő fogta, és lelapította a húst, mely így megkapta a ma ismert formáját. Ez az árus rakta különben zsemlébe is a húst, szóval meg is vagyunk.

 

És a brassói

Kedvenc menzakajánknak (hiszen volt benne hús) körülbelül annyi köze van Brassóhoz, mint nekünk az űrhajózáshoz - na most szólj hozzá, nem is onnan származik. Esetleg annyi köze lehet az erdélyi városhoz, hogy egyesek szerint a Budapest-Brassó vonalon találta ki (fel) Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa.

Így a dolog még egyszerű is lehetne, ha nem pályázna még legalább két valaki a keresztapaságra: Papp Endre, a bécsi Mátyás pince főszakácsa/vezetője váltig állítja ugyanis, hogy 1950-ben egy ételújítási versenyre ő maga adta be a receptet, az óbudaiak szerint viszont a Weiss kocsma tulajdonosának felesége alkotta meg. Na most tegyen valaki igazságot - a lényeg, hogy nem Brassó a szülőhaza, viszont van ott egy nagyon szép Bolgárszegi-kapu, érdemes megnézni.