Budapest Talent Summit – Budapesti Tehetség Konferencia

17/05/15 hétfő
ujnemzedek.hu
2018-ban 10 százalékkal nagyobb forrás áll majd rendelkezésre a tehetséges gyermekek támogatására – jelentette be Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár azon a kétnapos nemzetközi konferencián, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Új Nemzedék Központ szervezett. A Budapest Talent Summit – Budapesti Tehetség Konferencián részt vevő pedagógusok, tehetségsegítéssel foglalkozó szakemberek többek között egy olyan európai kutatást ismerhettek meg Joan Freeman előadásában, amely szerint az európai tanárok 70 százaléka elutasítja, hogy osztályokat ugorjanak át a tehetséges gyermekek. A professzor szerint a versenyek és egyéb megmérettetések révén történő lehetőségek biztosítása a tehetséggondozás alappillérét jelenthetik. A kutatásból az is kiderül, hogy Európában nőtt az érdeklődés a tehetséggondozás iránt, de a közigazgatásban dolgozóknak még mindig csupán 60 százaléka elkötelezett a téma iránt.

„Mindenki tehetséges valamiben. A feladatunk az, hogy ezt közösen megtaláljuk és fejlesszük. Fel kell ébreszteni a gyermekekben az érdeklődést és nem szabad engedni azt, hogy kihunyjon. Magyarországon a tehetséggondozás ügyére egyre többet fordítunk. A források 2009 óta hatszorosára nőttek, 2018-ban pedig már 3,1 Mrd forint jut a tehetséges magyar fiatalokra!” - jelentette be Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. Kiemelte, hogy ma már 350 000 ember támogatja személyi jövedelemadója (SZJA) 1 százalékával a Nemzeti Tehetség Programot, amivel 350 000 fiatalnak tudnak támogatást nyújtani.

A konferencia első előadásán Joan Freeman (PhD) az Európai Tehetségtanács (ECHA) alapító elnöke saját kutatásukra alapozva elmondta: „Ma a tanár dönti el, hogy egy gyermek tehetséges-e vagy sem, de nem teszt, nem kiválasztási folyamat és nem a gyermekben rejlő rejtett potenciál alapján teszi mindezt, hanem pusztán érdemjegyek alapján. A tehetségek egész életen át tartó fejlesztésével foglalkozó szakértő elmondta: elsősorban lehetőséget kell biztosítani és bátorítást kell nyújtani minden egyes gyermek számára, hogy tehetségét kibontakoztathassa, máskülönben rengeteg tehetséges gyermeket elveszítünk.  Joan Freeman kiemelte, hogy a gyermekeket nem szabad kategóriákba sorolni, fel kell ismerni a képességeiket, mindezt pedig úgy, hogy a közvélemény téma iránti elkötelezettsége erősebbé váljon.

A konferencia a több mint 6 milliárd forint keretösszegű, európai uniós forrásból megvalósuló Tehetségek Magyarországa és a Nemzeti Tehetség Program „A Tehetséggondozáshoz kapcsolódó szakmai párbeszéd támogatása” projektek keretében valósult meg. A több mint 400 résztvevő elismert hazai és nemzetközi hírű előadók segítségével kerülhetett közelebb a kreativitás fejlesztésének és mérésének lehetőségeihez, a gamifikációhoz, az innovatív és komplex tanulási módszerekhez, a digitális eszközökhöz: ahhoz, hogyan is lehet újszerű módon segíteni a tehetségeket. Emellett számos új módszerrel is megismerkedhettek annak érdekében, hogy innovatív eszközökön keresztül is lehetőségük legyen motiválni a fiatalokat az egyre kevésbé népszerű természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területein. A konferencia szakmai párbeszéd is volt egyben, hiszen a résztvevők megoszthatták egymással ötleteiket, tapasztalataikat, jó gyakorlataikat.

DE HOGYAN IS ÁLL EURÓPA A TEHETSÉGEKHEZ?

A konferencia első előadásán Joan Freeman (PhD) az ECHA alapító elnöke saját kutatásukra alapozva elmondta: „Ma a tanár dönti el, hogy egy gyermek tehetséges-e vagy sem, de nem teszt, nem kiválasztási folyamat és nem a gyermekben rejlő rejtett potenciál alapján teszi mindezt, hanem pusztán érdemjegyek alapján. A tehetségek egész életen át tartó fejlesztésével foglalkozó szakértő elmondta: elsősorban lehetőséget kell biztosítani és bátorítást kell nyújtani minden egyes gyermek számára, hogy tehetségét kibontakoztathassa, máskülönben rengeteg tehetséges gyermeket elveszítünk.  Joan Freeman kiemelte, hogy a gyermekeket nem szabad kategóriákba sorolni, fel kell ismerni a képességeiket, mindezt pedig úgy, hogy a közvélemény téma iránti elkötelezettsége erősebbé váljon.

Az előadás prezentációja itt érhető el (.pdf)

HOGYAN HAT AZ ÉRZELMI BIZTONSÁG A TEHETSÉGRE?

Második előadóként Rena F. Subotnik (PhD) az Amerikai Pszichológiai Társaság Iskola- és Oktatáspszichológiai Központjának igazgatója előadásában adott választ a fenti kérdésre, miszerint nem ritka, hogy egy gyermek csak egy területen kiemelkedően tehetséges, a többin pedig átlagosan teljesít. Ebben az esetben sem szabad azonban megvonni a lehetőséget tehetségük fejlesztésétől, mert az frusztrációhoz vezethet. A szociális-emocionális „jól-lét” nagyban befolyásolja a teljesítményt, így ennek megteremtése és fenntartása az egyik legnagyobb kihívás. A tehetséges gyermekek ugyanúgy szoronghatnak, a teljesítménykényszer, a társaikkal való folyamatos összehasonlítás miatt. Fontos tehát, hogy csak olyan témában versenyeztessük a gyermekeket, amelyben kompetensnek érzik magukat.

Az előadás prezentációja itt érhető el (.pdf)

MILYEN A KREATÍV ÖTLET?

„A kreativitás az innováció előszobája! Kreatívnak tekinthető minden, a felmerült problémákra hozott egyedi, új ötlet. De kreatív ötleteket csak ott lehet bevezetni, ahol a szervezet, a környezet támogatja azt” - hangsúlyozta Dr. Kolnhofer-Derecskei Anita az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar adjunktusa.

Az előadás prezentációja itt érhető el (.pdf)

JOBBAK VAGYUNK A ROBOTOKNÁL!

Egy bizonytalan, utópisztikus jövőképet vázolt fel előadásával Jonathan Plucker (PhD) a Johns Hopkins University professzora. Elmondása szerint ma nem tudjuk előre megmondani, hogy mi lesz a jövő munkahelye. Olyan nem várt fordulatok és változások állhatnak be a tudomány fejlődésében, amellyel ma még elképzelhetetlen munkakörök válhatnak szükségessé. „De akkor mégis mi szükség lesz a jövőben munkavállalókra, ha ott lesznek a robotok? Egyetlen hatalmas előnyünk van a gépekkel szemben: az emberi elme kreatív, amelyet soha egyetlen robot sem lesz képes elmondani magáról. A jó problémamegoldásra, a kreatív gondolkodásra kell felkészítenünk a fiatalokat. Meg kell tanítanunk őket, hogyan legyenek kreatívak, hisz nagyobb szükségünk van a kreativitásra, mint bármikor ezelőtt!” - fejtette ki Plucker.

Az előadás prezentációja itt érhető el (.pdf)

VIRTUÁLIS, KITERJESZTETT VALÓSÁG AZ OKTATÁSBAN?

Adjuk át a gyeplőt a fiataloknak, teremtsünk olyan környezetet, ahol a diákok érdekeltek abban, hogy oly módon tanuljanak, hogy maguk hoznak létre produktumot. Tervezzék meg maguknak, milyen tudásra van szükségük!” – vázolta oktatási módszerük alapvetéseit Dr. Turcsányi-Szabó Márta, az ELTE Informatikai Kárnak egyetemi docense. Elmondta, hogy nem kész tudást kell átadni és számon kérni, hanem komplex tudást igénylő feladatot kell adni a fiataloknak, amit meg kell oldaniuk. Azt kell megtanítani, hogyan találják meg a megoldáshoz szükséges információkat.

Az előadás prezentációja itt érhető el (Prezi.com)

A hétfő délután folyamán zajló szekciók a gamifikáció, makerspace, digitális világ kreativitás és jó gyakorlatok köré épültek.

KELL SZÁMÍTÓGÉP A TANÓRÁHOZ?

Gamifikáció a tanórán című előadásában Prievara Tibor arról beszélt, hogy nem büntetni, inkább jutalmazni kell a diákokat. Kiemelte a gamifikáció, azaz a játékosítás szerepét. „A gyerekek nem demotiváltak, csupán érdekes feladatot kell adni számukra, amin dolgozniuk kell, ami fejleszti készségeiket” - mondta.

Márk Marcell bemutatta a Makerspace alkotómozgalmat, amelyet a digitális gyártási technológia katalizátorának nevezett. „Közösségi tereinknek hála a gyerekek hozzáférnek a modern technológiához, szaktudáshoz és oktatáshoz. Kiélhetik kreatív energiájukat, miközben gyakorlati úton tanulnak szakmákat. Az oktatás szolgálatába kell állítani a számítógépes programokat, digitális eszközöket, gyakorlati órákat, hogy a gyerekek kreativitása kiteljesedhessen” – hangsúlyozta.

MINDENKIBEN VAN EGY KIS HERMIONE GRANGER?

A digitális világ és a kreativitás című szekció bemutatta azokat az oktatás folyamatában használt digitális eszközöket, amelyek a kreativitás fejlesztését szolgálják. Dr. Főző Attila László a Szövetség a digitális gazdaságért oktatási projektkoordinátora elmondta, hogy „Az egyik legfőbb kérdés, hogy a pedagógus észre veszi-e bennünk Hermione Grangert, a tehetséget. A tehetség felismerése a pedagógus feladata. A gyerekek különbözőek, a pedagógusnak bele kell csempésznie a tananyagba azt a technikát, amellyel eléri a gyerekeket.

Csúsz István segítségével „belezoomolhattak” a résztvevők a tananyagba. A DrPrezi.com tréningekért felelős vezetője kiemelte, hogy minél több formában kapjuk meg az információt, annál jobban tárolja az agyunk. Fontos a vizuális együttműködés, minél több érzékszervünket használjuk ugyanis, annál maradandóbb az élmény és ezáltal fejlődik a kreativitás is.

A Nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása című szekció keretében külföldi intézmények, iskolák mutatták be a tehetséggondozáshoz kapcsolódó jó gyakorlataikat, módszereiket.

Az előadás prezentációja itt érhető el (Prezi.com)

Fuszek Csilla, az Európai Tehetségsegítő Hálózat koordinátora előadásában rámutatott, hogy az Európai Tehetségsegítő hálózat már 17 országban jelen van, összesen 19 centrummal. Hitvallásuk, hogy igazán jól dolgozni csak működő hálózatban lehetséges: folyamatos egyeztetésekkel, találkozókkal, projektekkel.  

Az előadás prezentációja itt érhető el (.pdf)

Dr. Muhi B. Béla egyetemi docens a „GENIUS mozgalom – a tehetséges diákokért Vajdaságban” című előadásában arról beszélt, hogy mozgalmuk fizika és kémiatáborokat szervez, különböző versenyeket rendez a fizika, kémia, fogyasztóvédelem, marketing, környezetvédelem témakörében – lehetőséget biztosítva a gyermekeknek tehetségük kibontakoztatására, fejlesztésére. „Hisszük, hogy a támogató környezet elengedhetetlen a tehetséges gyermekek számára” – tette hozzá.

Az előadás prezentációja itt érhető el (.pdf)

Matus Kurian (PhD) a LEAF Academy természettudományi munkaközösségének vezetője beszámolt róla, hogy náluk Szlovákiában a diákok olyan képzésben részesülnek, amely szorosan kapcsolódik a mindennapi élethez, értékalapú, elérhető és tanulmányaik befejezése után a világ több mint 60 országában elfogadott nemzetközi végzettséget kapnak. „Különleges képzési formát nyújtunk, amely nem csak a tanítási idő alatt zajlik. A szakképzett és kellő motivációval rendelkező tanárok a fennmaradó időben is együtt dolgoznak a diákokkal személyiségük fejlesztésén. Ráadásul a hasonló gondolkodású, de különböző közegből érkező fiatalok együttléte olyan inspiráló közeget hoz létre, amelyben kölcsönösen segítenek egymásnak a szociális készségek fejlesztésében is.”

TEACHMEET – VALAMI ÚJ!

A részt vevő pedagógusok 17 előadáson keresztül oszthatták meg ötleteiket, jó gyakorlataikat az alábbi témákat érintve a kreativitással és a tehetséggondozással kapcsolatban:

A TeachMeet alkalmával, olyan jó gyakorlatokat ismerhettek meg a résztvevők, amelyek a tehetséggondozáshoz kapcsolódnak, és különböző eszközök bevonásával a fiatalok kreativitását fejlesztik.  A kreativitás előhívását a jó gyakorlatok alkalmazása során elősegíti a közös gondolkodásra ösztönzés, a csapatmunkában való közreműködés, a minél több és színesebb eszköztár pedig biztosítja a fiatalok érdeklődésének fenntartását.

Április 25-én, a konferencia második napján szintén változatos előadásokat hallgathattak meg a résztvevők.

Farkas József Az innováció gazdaságélénkítő szerepe című előadásában elmondta: „Napjainkban zajlik a kiberfizikai rendszeren alapuló 4. ipari forradalom, amely a valós és virtuális valóság integrációján alapul. A forradalom a foglalkoztatásra is hatást gyakorol: egyes – automatizálható – szakmák átalakulnak, igény mutatkozik a magasan képzett munkaerőre, egyre inkább elterjed az otthoni munkavégzés, és várhatóan a kreativitást, empátiát igénylő szakmák válnak népszerűvé.

Az előadás prezentációja itt érhető el (.pdf)

Mészáros Csaba az evopro Holding Zrt. vezetője beszélt a tehetséggondozás vállalti lehetőségeiről, a fiatal tehetségek üzleti életbe történő bevonásáról. Kiemelte: „Szabad, gondolkodó embereket neveljünk! Ez a legtöbb, amit adhatunk. Hagyni kell őket saját tapasztalatot szerezni. Szárnyakat és gyökereket adjunk a gyermekeknek már kiskorukban, majd később a cégek is ezt az elvet kövessék!

Moshe Zeidner pedig Az érzelmi intelligencia fejlesztése a tehetséges gyermekeknél című előadásában arra mutatott rá, hogy: „Együtt kell fejleszteni az elmét és a szívet. A műszaki világban is meg kell jelentetni a humán szempontokat. Nem az a lényeg, mennyire okos valaki, hanem hogy hogyan okos!”

Az előadás prezentációi itt és itt érhetők el (.pdf)

Az eseményen résztvevő többi előadó prezentációja az alábbi linkeken tölthető le:

Constantinovits Milán: "Tehetséggondozás felsős fokon!" - A Fiatal Tehetség Program bemutatása

Damsa Andrei: Játékosítás az oktatásban

De Negri Ibolya: Jó gyakorlatok a vajdasági tehetséggondozásban

Dr. Egri Károly: Színes és robban – játékos kémiai tanulókísérlet

Dr. Főző Attila: A digitális világ és a kreativitás

Hajdúné Botos Csilla: Drámapedagógia a közlekedésre nevelésben

Heilmann Józsefné: Jó gyakorlatok a Szekszárdi Garay János Gimnáziumban

Hujber Julianna: A tehetséggondozás lépései a pedagógusjelöltek gyakorlati oktatásában

Józsa Tamás: Jó gyakorlatok tehetséggondozásban az épített környezeti oktatásban

Kiss Károly: Úton a digitális iskola felé

Matus Kurian: STEM at LEAD Academy

Márk Marcell: Markerspace.hu

Mészáros Csaba: Fiatal tehetségek bevonása az üzleti életbe, tehetséggondozás egy cégvezető szemével

Mészáros Péter: Nagy Bummtól napjaink aha-élményéig, avagy az élményszerű tanulás lehetőségei a természettudományokban

Mészáros Zsuzska: Kreatív közösségi terek

Nagy Mariann: Kalandos Világokban Csatangolók

Pásztor Attila: A kreativitás mérésének lehetőségei tesztkörnyezetben

Rusvai Márta: Kutatás a biológiai oktatásban a Sas-hegy természetvédelmi területén

Sápi Anikó: Művészet és biológia

Sprőder Csilla: Kijutó szoba - Komplex tehetségfejlesztő szakkör

Szitó Imre: Mérési területek és eszköztípusok iskoláskorú tehetségek azonosításában 

Tóth Szabolcs: Sakkpalota program

Tóth Béla: JóCADvű kreativitás

Vincze Angéla: Pannófestés

Volter Etelka: Béka verseny - amikor a matematika is élvezhető