Babaaggyal nem lehet szerelmesnek lenni

18/02/09 péntek
ujnemzedek.hu
Felnőttként gondolkodsz? Van esélyed a románcra. Önző kiskölök vagy? Akkor nem annyira.

Képzeljük el a helyzetet: tűz van. Mondjuk bekapcsolva felejtetted a sütőt. Kigyulladt a rakott karfiol. Lángol az egész. Bekapcsol a tűzjelző. A veszély valós.

Alert! Alert! 

Mit tesz ilyenkor egy felnőtt?

- A lehetőségeihez mérten igyekszik elhárítani a bajt. Olt. Vízzel locsol. Ha ez nem bizonyul eredményesnek, biztonságba helyezi a családját, és hívja a tűzoltókat. 

Mit tesz ilyenkor egy kevésbé érett valaki?

- Pánikba esik. Másokat okol. Összevissza rohangászik, magával törődik, nem figyel semmire, nem törődik a körülményekkel. 

Na most szépen körbeírtuk, mi a különbség a felnőtt agy, és a babaagy között.

Tippelj, hogy van-e köze a dolognak ahhoz, hogy működik-e a párkapcsolatod, avagy sem.

A psychologytoday.com-on megjelent cikkében Steven Sosny arról ír, hogy mi a különbség a két "fejlettségi szint között" - hát az, hogy a csecsemő agya (a limbikus területek), ha riasztást érzékelnek, az a csecsemőben bekapcsolja az elsődleges túlélési mechanizmust. Csak hát egy hároméves nemigen tud problémákat megoldani, cselekedni, gondoskodni magáról. Az elsődleges túlélési mechanizmus azért van, hogy riasszon egy felnőttet, aki mindezt megoldja helyette.

Na most előfordulhat, hogy ezek az érzések túltoltak. Nem a valóságot tükrözik. A kisgyerek érzelmi riasztásai csak egy bizonyos valóságot jelentenek - 

az ő valóságát.

Egy felnőtt ezzel szemben mérlegel. Felelősséget vállal, cselekszik. Ezek csudajó dolgok - egy gyerektől nem várja el azonban senki sem. Nem is dolga egy gyereknek, hogy komoly és felelősségteljes dolgokban gondolkodjon. A gyerekkornak nem ez a terepe. Csak hát a gyerekkor egyszer véget ér -  a felnőtt agyban pedig az érzéseket fontos jelekként figyeljük, de nem validáljuk őket valósággá. Nem bólintunk rájuk azonnal. Ez az agyunk fejlődéséhez köthető

ha pedig ez a fejlődés valamiért elmaradt, akkor nagy bajban vagyunk.

Képtalálat a következőre: „brain love pixabay”

És nem csak párkapcsolati szinten - előbb-utóbb jelentkezni fognak azok a jelek, amik éretlenségünket vetítik vissza. A kisgyerek agya ugyanis impulzív, leegyszerűsítő, és pont ezért kerül mindig konfliktusokba - jelszavait (ENYÉM és NEM!) egyszerűen képtelenség beilleszteni egy felnőtt kapcsolat mindennapjaiba. A párkapcsolat alapja a kommunikáció - ha ez nem működik, akkor megette a fene az egésze - és egy kisgyerek nem kommunikál, a kisgyerek uralkodik, másokat okol a hibáiért, felelősséget nem vállal.

Ergo a párkapcsolatában is uralkodni akar, a másikat okolja, és nem vállal felelősséget

A legnagyobb probléma, hogy stresszhatás alatt (lásd: veszekedés) a kisgyermeki, az évek alatt jól begyakorolt neurális minták átveszik az uralmat, és szinte észrevétlenül degradálják le a felnőttlétet oviba. A düh ekkor kb. így szól:

- Dühös vagyok, mert VALAMIT ROSSZUL CSINÁLTÁL.

- Ha rosszul érzem magam, TUTI ELHAGYSZ.

Egyszerűbben: az árnyalatok érzékelése helyett (felnőtt agy) a gyermeki látás fekete-fehérje veszi át az uralmat. 

De szerencsére a dolog fejleszthető. Te észreveszed magadon a jeleket? Akkor itt olvass tovább!