Állati kemények: vajon melyik jószág viszi a prímet, ha durvulásról van szó?

18/03/02 péntek
ujnemzedek.hu
Olyan képességek birtokában vannak ezek az állatok, hogy el sem hiszed majd.

Az egyik legkúlabb gyilkos

A cím hatásvadász, nyilván nem azért öl le minket a fenébe, mert ez ilyen mániája, hanem mert rosszkor vagyunk rossz helyen, ezzel pedig cukkoljuk. Viszont eleve milyen jól néz már ki a kékgyűrűs polip:

Forrás: brown.edu

És mekkora királyáság, hogy amikor felbosszantják, az egyébként világos színű állat bőre besötétedik, és karjain élénk kék színű gyűrűk jelennek meg. Tisztára Hulk, csak ugye míg az egyik egy dühöngő zöld óriássá változik, ő itt nem. A mérge csupán annyira erős, hogy egy adag elég huszonhat felnőtt ember megölésére. A csípés meg fájdalommentes.

KÚL.

A legkitartóbb bestia

NYILVÁN a kafferbivaly: a jószágba már csak azért sem érdemes belekötni, mert a közvélekedés szerint a lazán 590 kgos állat, ha megsebzik, addig nem nyugszik le, amíg be nem éri a támadóját.

Forrás: brown.edu

Kiszámíthatatlan természete lehet az oka annak, hogy ázsiai rokonával, a vízibivallyal szemben nem sikerült a háziasítása. Mondjuk kellene is a francnak egy BIVI otthonra!

Az egyik legbeergryllsebb

Ez a barlangi vakgőte akár tíz évet is képes átvészelni élelem nélkül.

10

ÉVET!

Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Olaszország föld alatti karsztbarlangjaiban él - teste tökéletesen alkalmazkodott a barlangi-vízi élethez: mivel a sötétben nem venné hasznát a látásnak, teljesen vak, végtagjai rövidek, bőre áttetsző.

Pont ilyen:

Kapcsolódó kép

A másik legbeergrylssebb:

Ő itt:

Képtalálat

A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az ízeltlábúakkal, de több tulajdonságuk eltér. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, és azt hidrosztatikus váz feszíti ki. Ragadozó és növényevő fajaik is vannak. Több mint 1000 fajuk ismert. Magyarországon kb. 100 faj él. Hihetetlen túlélők, a Föld legellenállóképesebb élőlényei. Tökéletesen alkalmazkodtak minden környezettípushoz. Kedvezőtlen körülmények között cisztát (védőburok) képezhetnek, vagy a kriptobiózis állapotába kerülhetnek.

Először sikerült azonosítani "állandó lakókat" a Föld legszárazabb sivatagjában

Először sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az Atacama-sivatag talajában - jelentették be a kutatók, akik szerint, ha az élet a Föld egyik legszárazabb sivatagjában is képes fennmaradni, akkor jó esély van arra, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában.

A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Dirk Schulze-Makuch által vezetett nemzetközi kutatócsoport a dél-amerikai sivatag legszárazabb részén végzett vizsgálatokat, ott, ahol évtizedek telnek el egyetlen esőcsepp nélkül - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a szélsőségesen száraz - a Föld régiói közül a Mars felszínéhez leginkább hasonlító - területen talált mikroorganizmusok vajon állandó lakói-e sivatagnak vagy csupán haldokló élőlények, amelyeket az időjárási tényezők sodortak a vesztükbe.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmányukban Schulze-Makuch és kollégái arról számolnak be, hogy még a szuperszáraz Atacama-sivatag is élhető környezet lehet egyes mikrobák számára. Eredményeik szerint bizonyos baktériumok képesek megélni a sivatagi talajban úgy, hogy átalusszák a csapadékmentes évtizedeket, majd újból életre kelnek és szaporodnak, amikor esik az eső. Schulze-Makuch szerint a kutatásuk azt mutatja, hogy, ha az élet a Föld egyik legszárazabb területén is képes fennmaradni, akkor jó esély van rá, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában.

A kutatók 2015-ben látogattak el először a Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között fekvő kavics- és homoksivatag kiszemelt területére. Legnagyobb szerencséjükre az ott tartózkodásuk idején ritka dolog történt: esett az eső.

Az arrafelé szélsőségesen ritka időjárási jelenséget követően a kutatók robbanásszerű biológiai aktivitást figyeltek meg az Atacama talajában. Sterilizált eszközeikkel különböző mélységekből vettek mintákat, majd genomvizsgálatot hajtottak végre a mintákban szaporodó különböző mikroba-közösségek azonosítására. A kutatók több olyan őshonos mikroorganizmust is azonosítottak, amelyek teljesen alkalmazkodtak a zord körülményekhez.
Schulze-Makuch és csapata 2016-ban és 2017-ben is visszatértek a sivatagba, hogy folytassák a mintavételt, és megállapították, hogy a korábban azonosított mikroba-közösségek a talajnedvesség eltűnésével párhuzamosan fokozatosan "álomba szenderültek".

"Más kutatók korábban is találtak már haldokló organizmusokat, vagy DNS-maradványokat a felszínhez közel, de ez az első alkalom, hogy sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az Atacama-sivatag talajában" - mondta a szakember, hozzátéve, hogy kutatótársaival úgy vélik, ezek a mikroba-közösségek évszázadokig, vagy akár évezredekig is képesek szunnyadó állapotban maradni ahhoz hasonló körülmények között, mint, amilyenek a Marson uralkodnak, majd eső hatására újjáéledni.

Noha a Föld egyik legszárazabb vidékén valóban zord körülmények uralkodnak, a Mars felszíne még ezeken is jócskán túltesz. A vörös bolygó felszíne szárazabb és fagyosabb az Atacama-sivatagnál, habár nem volt mindig ilyen.

Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínét apró óceánok és tavak borították, talán az élet korai formáinak otthont adva. A kutatók szerint, ahogy a bolygó kiszáradt és lehűlt, ezek az organizmusok ugyan olyan stratégiákkal alkalmazkodhattak a megváltozott környezetükhöz, mint az Atacama-sivatagban talált mikrobák.

"Tudjuk, hogy fagyott víz van a marsi talajban és a közelmúltbeli kutatások is azt sugallják, hogy éjszakai hóesések és egyéb csapadékkal járó jelenségek zajlanak a felszín közelében" - mondta Schulze-Makuch. Hozzátette: "ha valaha is volt élet a Marson, a kutatásunk azt sugallja, hogy menedékre lelhetett a mára szélsőségesen szárazzá vált felszín alatt".

A szakemberek idén márciusban folytatják a kutatásukat a sivatagban és a terveik között szerepel, hogy az élet jelei után kutatnak az antarktiszi Don Juan-tóban is, amelynek olyan magas a sótartalma, hogy soha nem fagy be.

Forrás: MTI/origo.hu/ujnemzedek.hu