A BME kutatói a hangodból leszűrik, ha depressziós vagy

16/11/08 kedd
ujnemzedek.hu
Kicsit olyan az egész, mintha egy elborultabb sci-fi novellában olvasnánk, pedig valójában színtiszta tudomány az egész.Van itt minden: a Déli-sarkon állomásozó űrkutatók, hang alapján beazonosított betegségek, meg egy rakat olyan kifejezés, mint például hogy "biomarker". Nagyot alkottak a BME TMIT Beszédakusztikai Laboratóriumának kutatói.

Dr. Vicsi Klára, a BME Beszédakusztikai Laboratóriumának vezetője az index.hu-nak mesélt az egész baromi érdekes projektről - ahogy ő fogalmaz: "Csak egy mikrofon, és egy okos algoritmus kell ahhoz, hogy a hangunkból a rendszer következtessen a fizikai és lelki egészségünkre. Úgy mondják: a beszéd, mint biomarker."

Oké: mi a fene az a biomarker?

Nos, a biológiai jelző olyan normális anyagcsere-köztitermék (metabolit), amely ha rendellenes koncentrációban van jelen bizonyos testnedvekben, akkor bizonyos betegség vagy mérgezési állapot fennállását jelezheti. Például a vérben (és a vizeletben) a glükóz túl magas koncentrációja a cukorbetegséget jelentheti - írja a tankonyvtar.hu. Vagyis a lényeg: ha sok van belőle, akkor következtethünk arra, hogy gáz van. 

Na most a pláne a BME TMIT (magyar) kutatói arra jutottak, hogy a beszédhangokban is bukkanhatunk ilyesmire, ez pedig tökéletesen alkalmas lehet arra, hogy felismerjük, hogy a beszélő depressziós, illetve azt is, hogy milyen fokú és típusú depresszióban szenved. Ahogy azt az index írja: a munka az Európai Űrügynökség megbízásával kezdődött.

A Déli-sarki Concordia Űrkutató Állomás dolgozói nagyon megszenvedik a téli hónapokat. Az éjszakák fél éven át végtelennek tűnnek, és egy hónapig teljes a sötétség. Ebben a nehezen átélhető időszakban a kutatóknál különösen magas a depresszió kockázata. A nagy távolság miatt nem megoldható, hogy hetente járjon pszichológus a kutatóállomásra, így távdiagnosztikai módszerre volt szükség – ezt dolgozza ki a Beszédakusztikai Laboratórium. Az állomás dolgozói minden héten felolvasnak egy mesét (olaszul, franciául és angolul), majd a labor munkatársai elemzik a kapott adatokat, és megfigyelik, hogy változtak-e az egyes személyekre jellemző beszédparaméterek.

Az agyban történő változásoknál – ilyen a depresszió is – nem a hangképző szervek, hanem a szervek idegi vezérlésének működése változik meg. Az artikulációs szervek másképp mozognak: lassabban, kevésbé feszítetten, lanyhább izomműködéssel. A kutatás abból indult ki, hogy a változás látható és hallható, így nyilván mérhető is.

Ahhoz, hogy ez megtörténhesen, Dr. Vicsi csoprtoja (dr. Simon Lajossal, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával együttműködve) rengeteg depresszióval küzdő beteg hangmintáját gyűjtötte össze.Ennek alapján hoztak létre egy óriási adatbázist, ami a távdiagnosztikát segíti - ha tehát valaki beleszól a kutatók mikrofonjába, már leszűrhető, hogy az illető együtt él-e a betegséggel. Erről egy mesterséges intelligencia dönt - jelen állás szerint a rendszer 86%-os pontossággal képes nyilatkozni.

De a módszer elvileg nem csak a depressziós eseteknél alkalmazható

Dr. Vicsi elmondta: alkalmas például a Parkinson-kór jelzésére is - a betegségben a mozgást vezérlő idegek sérülnek, és ennek első jelei a hangszalag rezgéseiben jelentkezik. Ebben az esetben azonban kiemelkedő eredmények még nem születtek, a lényeg azonban, hogy a későbbiekben erre is jó lehet a lefejlesztett program.

A másik fontos kérdés már nyelvi - az oké, hogy magyarul működik a dolog, de vajon képes-e szűrni az olyan betegek állapotát, akik pont nem ezt a nyelvet beszélik? Maga kutatás több száz magyar és német személy hangmintájából állt össze, a vizsgálat pedig még mindig tart. Már most elmondható, hogy vannak olyan nyelvtől független paraméterek, amelyek jó eredményeket adhatnak ki.

Minden további részlet elérhető itt!