5 dolog, amit a húsvétról feltétlenül tudni kell

17/04/13 csütörtök
ujnemzedek.hu
Mit ünneplünk pontosan? Miért járunk locsolkodni? És miért pont nyúl, miért nem például gyöngytyúk? Összeírtuk a válaszokat!

1. Ezt ünnepeljük

A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

2. Ezért nyúl

A húsvéti nyúl alakja tipikusan nyugat-európai hagyomány, azonban a kontinens keleti felében, Magyarországon is régi tradíció. Magyarországon és többek közt az Amerikai Egyesült Államokban általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.

A nyúl nem kacsa. (kép: Wikipedia)

Néhány forrás szerint egy félreértés kapcsán került a húsvéti ünnepkor jelképei közé. Egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot ajándékoztak egymásnak az emberek, annak tojásaival együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, rövidebben Hasel. A nyúl németül pedig Hase.

3. Ezért locsolkodunk

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány - a húsvéthétfőt vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.

A szokásról Magyarországon már 17. századi írásos emlékek is fennmaradtak. 1736-ban Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása című művében ezt írta: „… úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben …” A locsolkodással egyenértékű szokás volt a vesszőzés. Sibának nevezték az általában fűzfavesszőből font vékony korbácsot, amellyel a legények megcsapkodták a lányokat. A vesszőre ezután a lányok szalagot kötöttek, és a fiúkat borral vendégelték meg. Ismert Csehországban és Szlovákiában.

4. Ezért tojás

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem a szerelmet is jelképezi, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék, szerelmi szimbólum is lehet húsvétkor.

5. Külföldön ezért különös

Görögországban például a húsvét az ország legnagyobb ünnepe. Mindenki elmegy a  templomba, majd égő gyertyával távoznak onnan. Úgy tartják, ha a fény hazáig nem alszik el, szerencsét hoz. Lengyelországban a hagyományok szerint ezen a napon a férfiak nem végezhetnek házimunkát, mert ha segítenek, a bajuszuk belelóg a kenyérbe, s annak nem kel meg a tésztája. Franciaországban számos szülő szerint a húsvéti tojásokat nem a nyuszi hozza, hanem kipotyognak a harangból. Németországban húsvétkor elterjedt hagyomány a húsvéti tojásfa készítése - a német gyerekek tojásokat és süteményeket keresnek a kertben, illetve szokás még máglyát is gyújtani, amellyel elbúcsúztatják a telet, s köszöntik a tavaszt.