Tűzoltó leszel s katona! – a magyar fiatalok jövőtervei

17/02/23 csütörtök
ujnemzedek.hu
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a külföldi tanulás vagy munkavállalás jóval feltűnőbb, ritkább jelenség volt, mint mostanában. A határok megnyílása, a nemzetközi oktatási programok megerősödése és az interneten beszerezhető információk drasztikus növekedése nem csak a fiatalok barcelonai, amszterdami és berlini nyaralásainak számát pörgette fel, hanem a külföldi iskolák, képzések és munkahelyek kapuit is megnyitotta.

kép: unsplash.com

A Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adataiból kiderül, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.

A megkérdezett fiatalok 67 százaléka nem tervez külföldi tanulást vagy munkavégzést, illetve letelepedést, csak úgy, mint 2012-ben. A 15–19 évesek 33 százalékának, a 20–24 évesek 38 százalékának, a 25–29 évesek 28 százalékának vannak külföldi tervei. Az ország régiói között nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk: míg a Nyugat-Dunántúlon élő fiatalok 40 százaléka tervez valamilyen, hosszabb-rövidebb külföldi tartózkodást, addig a Közép-Magyarországon ez az arány 26 százalék. A külföldi tervekkel rendelkezők túlnyomó része hosszabb távú, pár évig tartó munkavállalásban is gondolkodik (83 százalék), a külföldi letelepedést pedig a fiatalok 45 százaléka fontolgatja. A tervek negyedében (25 százalékában) szerepel a tanulás. A fiatalok 69 százaléka a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. Az életminőség a diplomások körében is igen fontos (63 százalék), azonban legtöbben a szakmunkásképzőt végzettek körében említették a jobb megélhetést, mint motiváló tényezőt (75 százalék).

abra_13.jpg

Magyar Ifjúság Kutatás 2016

A nyelvtanulás, a tapasztalatszerzés és a karrier lehetősége legnagyobb mértékben a 15–19 éveseknél és a diplomával rendelkezőknél jön számításba, továbbá a kihívásokat is leginkább ez a két csoport keresi. Kevesek számára ösztönző a külföldi önkéntességi szolgálat, a tanulás. Az itthoni politikai helyzet miatt a fiatalok mindössze 12 százaléka hagyná el az országot. Az itthon maradás okaként a fiatalok leginkább a családhoz való ragaszkodást emelték ki, ez 71 százalékukat befolyásolná a maradásban. A barátok a megkérdezettek 51 százalékánál jelennek meg, mint visszatartó erő. Fontos tényező a hazaszeretet, melyet a fiatalok közel fele említett marasztaló tényezőként. Legkevésbé a vélt vagy valós veszélyek és az ügyintézéssel járó kényelmetlenségek jelentenek visszatartó erőt az ország elhagyásában.

abra_14.jpg

Magyar Ifjúság Kutatás 2016

A kutatás során rákérdeztekarra is, hogy bizonyos események rövid távon, azaz 2–3 éven belül milyen valószínűséggel következnek be. A válaszok alapján a legkevésbé valószínűnek nevezték meg a saját vállalkozás indítását, a válaszolók 61 százaléka nem lát rá esélyt 2–3 éven belül (2012-ben 65 százalék), ugyanakkor 15 százalékuk valószínűnek tartja. Ez az arány 2012-ben 11 százalék volt. A külföldre költözést a fiatalok 56 százaléka nem tartja valószínűnek 2–3 éven belül, ez 2012-ben 52 százalék volt. 2016-ban a mostani lakóhelyről történő elköltözést 42 százalék nem tartja valószínűnek, míg ez az arány 2012-ben – némileg másként szövegezett kérdés alapján – még 46 százalék volt.

abra_15.jpg

Magyar Ifjúság Kutatás 2016