Tarol a gaming, lassú csökkenés a magaskultúrában – ezek a dolgok érdeklik a fiatalokat

19/08/29 csütörtök
ujnemzedek.hu
A társadalom rengeteg tévképzettel rendelkezik arról, hogy a fiatalok mivel töltik el szabadidejüket. Az ifjúságra sokszor úgy tekintünk, mint egy állandóan pörgő, bulizó társaságra, esetleg nyámnyila, otthon ülő nemzedékre vagy épp egy elzüllő, a normalitás határait feszegető korosztályra. Másik véglet az „én is voltam fiatal” szellemiség, amikor nem számolunk azzal, hogy bizony az óta már több-kevesebb idő eltelt. Egyes felméréseknek köszönhetően viszont rálátást nyerünk olyan tendenciákra, amelyekből érdekes következtetéseket vonhatunk le.

A 2016-os ifjúságkutatás megvizsgálta mindazon kikapcsolódási formákat, amelyek a fiatalokat jellemzik. Ilyen a könyvolvasás, a multimédiás eszközökkel való kikapcsolódás (pl. számítógépen való játék) vagy akár a barkácsolás. A kutatás felmérte ezen kikapcsolódási formák egymáshoz viszonyított népszerűségét, ezzel valamennyire megvilágítva az ifjúság szokásait ezen a téren. A számok alapján világos, hogy az elmúlt időszakban jelentős változások mentek végbe a szórakozási formák tekintetében. Míg 2001 az egyik legelterjedtebb közösségi szórakozási helyszínének a disco számított, mára ez jelentősen háttérbeszorult a kocsmákban, kávéházakban való baráti iszogatásokhoz képest.


Fotó: Pixabay

Egyre több fiatal tölti a szabadidejét multimédiás eszközökkel, azaz számítógépes játékokkal játszanak és/vagy TV-t néznek. Előbbi körülbelül 71, utóbbi 72-75 százalékra tehető, vagyis igencsak népszerű – és egyre népszerűbb – kikapcsolódási formának számítanak. Ugyancsak nagy népszerű programnak számít a könnyűzenei koncerten való részvétel, a megkérdezettek kb. egyharmada jár ilyen jellegű programokra. Ezzel szemben az alkotó jellegű szabadidős tevékenységek – mint barkácsolás, fényképezés – egyenként a fiataloknak alig 10 százalékát érintik. A magaskultúra fogyasztása egyre kevésbé jellemző az új nemzedékekre. Míg színházba 26 százalékuk jár, operába csupán 6% jut el. A tendencia egyelőre lassú, de folyamatos csökkenést mutat.

Magyarországon négy általános fogyasztói csoportot lehet meghatározni a fiatalok kikapcsolódási szokásainak megfelelően:

Magaskultúra-orientáltak csoportjának neveztük el azt a klasztert, melyben a színház, opera, komolyzenei hangverseny, illetve múzeum és kiállításokon való részvétel a legnagyobb gyakoriságot mutatták.

A mindenevők csoportjába tartoznak azok a fiatalok, akik nemcsak a magaskulturális tevékenységeket látogatják, hanem a vizsgált szabadidős tevékenységek nagy részében is magas aktivitás jellemzi őket.

A könnyed szórakozók azok a fiatalok többnyire a barátokkal együtt szórakoznak olyan színtereken, mint kávézó-teázó, söröző, borozó, kocsma, pláza, étterem, illetve multiplex vagy más mozi.

A negyedik klaszter a passzívak csoportja (ez a csoport a legszámottevőbb csoport). Magyarországon az ifjúság közel fele tartozik ebbe a csoportba. A passzívak csoportjában a fiatalok valamennyi szabadidős tevékenységet meglehetősen alacsony gyakorisággal végzik.


Fotó: Pixabay

Összességében kijelenthető, hogy a kultúrafogyasztási, illetve szórakozási szokások igencsak megváltoztak az elmúlt évtizedek során. A hagyományos magaskultúra már kevésbé népszerű, ellenben a multimédiás eszközök használata jelentősen megnövekedett. A fiatalok egyre inkább előnyben részesítik azokat a tereket – kocsmák, kávézók, teázók – amelyek a szocializáció szempontjából fontos szerepet töltenek be.

Forrás: Magyar Fiatalok a Kárpát-Medencében