Sztori arról, hogy mi történik veled, amikor offline vagy

19/01/16 szerda
ujnemzedek.hu
Van olyan időszaka a napodnak, amikor nem a fogmosás, fürdés, alvás, családi vacsi, tanulás… – szóval, amikor nem „muszájból” nem mobilozol, hanem mert nem szeretnél? Van tipped, hogy miért nincs sok ilyen?

Képzeld el, hogy kibicegsz az udvarra (a bokád sajnos pár napja kificamodott). Szünet van. Magaddal viszed a szendvicsedet és leülsz egy szimpatikus padra az udvaron. A tegnapelőtt esett hónak nyoma sincs, a levegő friss, a nap szépen süt, az otthonról zsákmányolt szendó pedig még mindig szuper. Látod a srácokat a büfé felé rohanni és hallod, ahogy ugyanabból az irányból feléd ömlik a folyosón kuncogó lányok hangja is, míg be nem csukódik az ajtó. Szinte kikapcsolja az épületből kiszűrődő zajokat.

Péter és Sáresz zavarja meg az első falatod elfogyasztását, amit a kedvenc teáddal kísérsz. Megkérdezik, hogy csatlakozhatnak-e, majd egyszer csak arra leszel figyelmes, hogy annyira nevetsz a Peti tegnap hamvába fulladt randis sztoriján, hogy szinte belefájdul a bokád. Mikor kipirult arccal felálltok a padról, rájössz, hogy véget ért a szüneted, de nem tudod, hol van a mobilod.

Aggódva túrod át a zsebeidet, miközben az ajtó felé bicegsz a Sáriékkal és már épp pánikba esel, amikor eszedbe jut, hogy a mobil az asztalodon van, mert felraktad töltőre. Másodpercekkel a többiek előtt érsz be a helyiségbe. Tényleg ott van a mobilod. „Fú. Ez para volt” – gondolod.

Majd mikor leülsz a helyedre, az új feladatokkal együtt egy felismerés is megérkezik a kobakodba: mobilozás nélkül is el lehet tölteni a szünetet.