Pánikroham leküzdése? Lehetséges!

17/11/16 csütörtök
ujnemzedek.hu
Mi a pánikbetegség és milyen praktikákkal lehet leküzdeni? Első lépésként, ismerd fel a tüneteket és mindenképp fordulj szakemberhez, ha úgy érzed segítségre lenne szükséged. Ezek a tanácsok persze nem biztos, hogy mindenkinél ugyan úgy hatnak majd, de érdemes kipróbálni őket, hogy kitapasztald neked mi válik be!

A pánikbetegséget a legtöbben egy különös, kettős állapotként fogalmazzák meg. Hogy miért kettős? Mert miközben az ember azt érzi, hogy fél, pontosan tudja, hogy nem fog bekövetkezni a rettegést kiváltó képzet.

Mintha két személyiségünk lenne

Ez elsőre félelmetesen hangzik, de nézzük meg kicsit közelebbről a dolgot. Aki átélt már hasonlót, az biztosan ismeri azt az érzést, amikor egyszerre két személyiség harcol bennünk: egy racionális rész, aki győzköd minket, hogy ugyan már, mi baj érhetne, ha felszállsz egy buszra? Ez csak egy közlekedési eszköz! És egy másik, ami ösztönösen menekülni akar le a járműről, még akkor is, ha nincs rá oka.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, kicsit mélyebbre kell ásnunk

Hogy ezt átlássuk, ismernünk kell agyunk szerkezetét, amit a szakértők két részre bontanak: vannak az új és a régi részek. A régi részekhez tartozik például az ösztönös viselkedésünk, az új részekhez pedig a tudatos gondolkodásunk. A kettő közötti, közepesen régi részek pedig az érzelmekért felelnek.

Ez miért fontos?

Ezekből a részekből mi csak a tudatos, gondolkodó részt érzékeljük, erre mondjuk azt, hogy ez az ÉN. Ez a részünk gondolkodik, ezt nevezzük énünknek. Tévesen, mivel a legtöbb részét az agyunknak a régi részek uralják, vagyis az ösztönös viselkedések és az érzelmek. Ezért vagyunk olyan élőlények, akik legtöbbször ösztönösen reagálnak bizonyos dolgokra és helyzetekre és bizony hallgatunk az érzelmeikre is.

A pszichológusok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy kétféle agyi folyamat van: az automatikus (régebbi részek) és a kontrollált (az újabb részek). A busz példájára kivetítve ez úgy hangzik, hogy menekülni akarunk a járműről, miközben nem tudjuk pontosan mitől is menekülünk. Ez azért van mert ez az ösztönös, menekülni akaró érzés az automatikus részből jön, nem a kontrolláltból. És olykor a kontrollált rész nem tud felülkerekedni az automatikus részen. Ekkor jelentkezik a pánikroham. 

Régebben kísérti ez az állapot az embereket, mint hinnénk

Buddha például nagyon szép metaforát használt erre a kettős érzésre. Úgy gondolta, hogy képzeljük el ezt a helyzetet úgy, hogy az automatikus, ösztönös részek egy elefánt, ezen ül az ember, ami a kontrollált gondolkodást jelképezi, és ez az ember próbálja irányítani az elefántot, épp úgy, ahogy egy ilyen szituációban mi is tesszük: próbáljuk átvenni a kontrollt az ösztönös reakcióink felett. Persze ez aztán vagy sikerhez vezet, vagy ahhoz, hogy az elefánt jól megtapos minket.

Összefoglalva: ülünk ezen az ösztönei és érzelmei vezette elefánton nap, mint nap de igyekszünk kontrollálni, ahogy csak tudjuk. Aztán jön a pánikbetegség, az állat megriad valamitől és ezek után minden helyzetben, amikor ez eszébe jut, menekülni akar, ahogy az ösztönei diktálják.

Milyen tünetei vannak egy pánikrohamnak?

  • Légszomj, fulladás ("nem kapok levegőt") érzés.
  • Szapora szívverés.
  • Hányinger, émelygés.
  • Szédülés, ájulásérzés.
  • Tájékozódási képesség elveszítése („nem tudom, hol vagyok” érzés), bizonytalanság, döntésképtelenség.
  • Remegés, reszketés, végtaggyengeség.
  • Izzadás vagy hidegrázás, heves bőrpír, forróságérzés.
  • Mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás („mintha összepréselnék a mellkasom” érzés).
  • Önkontroll elveszítésétől való félelem.
  • Éles, mindent elfedő halálfélelem.
  • Ha ezeket tapasztalod magadon, mindenképp keress fel egy szakembert és járj utána a dolognak.

Mit tehet az, aki ezekkel a tünetekkel szembesül? 

Számos trükk és módszer áll a rendelkezésedre, amiket a szakemberek javasolnak, de neked kell kitapasztalnod, hogy melyik válik majd be nálad. Kertész Krisztát például a nyilvánosság előtti beszéd is ilyen szituációba lökte, ezért is kezdte el a vloggerkedést. Most saját tapasztalatait alapul véve, olyan tippeket ad ebben a videóban, amelyekkel könnyebben átvészelheted a nehéz időszakokat.

Ahogy Kriszta is kiemeli a videóban, fontos, hogy tudd: nem vagy egyedül! 

Több youtuber is felhívta már erre a problémára a figyelmet, nézd meg ők, hogy birkóznak meg ezzel, miképp jelentkezett náluk ez az állapot és, hogy kerekednek felül ezen. 

A vloggerek mellett az írókat sem kímélik a rohamok. Herczeg Szonja idén megjelent novelláskötetét épp egy ilyen időszak ihlette. Mikor kezdődött nála és, hogy éli meg azóta a hirtelen érkező kellemetlen állapotot? Erről mesélt a Budapest Katalógus fotósának. 

Szonja nem csak ebben az egy interjúban beszélt a pánikbetegségéről, naponta megoszt néhány "állapotjelentést" az írói oldalán, hogy ezzel is támogassa hasonló cipőben járó társait.

Forrás: panikbetegseg.org, ujnemzedek.hu