Napi pszicho: Miért értjük félre egymást?

17/08/09 szerda
ujnemzedek.hu
Te Á-t mondasz, ő B-t ért alatta, és lassan egy szál hajad sem marad az idegtől? Na, ez ezért van…

Egy szociálpszichológus korábban elmagyarázta a Business Insider olvasóinak, hogy miért is van az, hogy rendre félreértelmezzük egymást.

"Á-t mondok, erre ő B-t ért". Ismerős? Heidi Grant Halvorson szociálpszichológus szerint ez egy mindennapos jelenség, és rögtön egy példával be is mutatja a menetét.

Halvorson egy jó barátja, Tim menedzseri pozíciót kapott a cégnél, ahol dolgozott. Tim rögtön tudta, hogy az egyik legfontosabb, amit tennie kell, hogy kommunikáljon a beosztottaival és figyelembe vegye a hozzászólásaikat. Tim ezért a meetingek előtt tudatosan előkészítette a "nagyon figyelek arra, amit mondasz" arckifejezését és le sem lehetett róla vakarni a meeting végéig.

via GIPHY

Ennek ellenére rohamosan nőtt a feszkó Tim csapatában, amit nem tudott hova tenni. Az egyik meetingen aztán a beosztottja feltette neki a kérdést, amin az egész csapat már hetek óta rágódott: „mérges vagy ránk valamiért főnök?” Tim erre meglepetten közölte, hogy csak a „nagyon figyel” arcát próbálta mutatni. A csapata erre gyöntetűen rávágta, hogy sajnos ez nem jött össze és azt hitték, hogy valami miatt neheztel rájuk.

Halvorson szerint ez azonban egy elég megszokott probléma. Van, akinek ha felajánlod, hogy segítesz, arra fog gondolni, hogy bénának tartod, és azt hiszed, nem képes magától is megoldani, miközben te csak le szeretnél venni egy kis terhet a válláról.

De ez a probléma nem csak a munkahelyen érvényes. Otthon, a párok között is felmerülhet ilyen gond, amikor az egyik fél például korábban elalszik, és nem tévézik a másikkal, aki emiatt azt hiszi, hogy nem kíváncsi rá, miközben csak arról van szó, hogy piszok fárasztó napja volt a munkahelyén.

via GIPHY

A rés, ami keletkezik aközött, amit közvetíteni hiszünk, és amit gondolnak rólunk, egy pszichológiai csavarból származik, amit az átláthatóság illúziójának nevezünk. Ez az a hit, hogy amit érzünk és mutatni szeretnénk, kristálytiszta másoknak is - még akkor is, amikor nem is kommunikáltuk egyértelműen, amit szeretnénk.

Ennek két oka is van: egyrészt az, hogy nem adunk elég információt és a "nagyon ideges vagyok" kifejezés elég hasonló a "valójában nincs semmi bajom" kifejezéshez. A másik pedig az, hogy az emberek alapvetően lusták gondolkodni.

A Nobel-díjas Daniel Kahneman szerint az agy kétféleképpen dolgoz fel információt: az 1-es rendszer a kognitív feldolgozás, illetve van egy 2-es rendszer is. Előbbi gyorsan, automatikusan múltbeli tapasztalatok alapján dolgozza fel az infót. Ez az "üzemmód" kapcsol be, amikor ismert utakat járunk be, amikor meg kell mondani, hogy mennyi 2 2, vagy amikor meglátunk valakit mosolyogni, tudjuk, hogy az illető boldog vagy örül valaminek. Amikor a szociális érzékelésre kerül sor az 1-es rendszer nem a legjobb, mert rövidített útvonalon von le következtetéseket. És itt jön képbe az, hogy miért mondják, hogy nagyon fontos az első benyomás.

via GIPHY

A 2-es rendszer akkor lép életbe, amikor egy bonyolult matekpéldát kell megoldanunk, vagy amikor ismeretlen terepen kell kiigazodnunk, esetleg amikor a főnökünk által hagyott "Hívj azonnal!" üzenet miértjét próbáljuk megfejteni. Azaz itt, energiát fektetünk a gondolkodásba, tudatosan és nem csípőből reagálunk.

A 2-es rendszer nagyon fontos, a sztereotípiák elkerülése végett. Ha Pistike például ír egy rossz matek dogát, nagy valószínűség szerint egy jó időre "rossz matekosnak" lesz elkönyvelve, hiába ír egy sokkal jobb dolgozatot egy hónap múlva.

Sajnos az embereknek valódi motivációra van szükségük ahhoz, hogy a 2-es rendszer szerint gondolkodjanak. A tanárnőnek például arra, hogy Pistike szülei bemenjenek hozzá, hogy elmondják: Pistike márpedig jobban teljesít, ez mégsem látszik meg a jegyein.

Így Halvorson szerint a legkönnyebben úgy tudunk ezen változtatni, ha mi magunk elhatározzuk, hogy jobb üzenetközvetítők leszünk (amikor csak tudunk) és nem arra várunk, hogy mások dekódoljanak. - Azt nem tudod befolyásolni, hogy mi megy végbe egy másik ember fejében, de azon tudsz változtatni, hogy te milyen jeleket küldesz.