Korán fekszel és korán kelsz? Ennél jobbat nem is tehetnél!

18/07/04 szerda
ujnemzedek.hu
Ha viszont későn fekvő vagy, rossz hírünk vannak: a lelkednek nem tesz jót.

Hatással van a lelkiállapotunkra az, hogy mikor kelünk? Elképzelhető, hogy aki korán kel, annak jobb a közérzete? Ez a kérdés foglalkoztatta a Coloradói Egyetem és a bostoni Brigham and Women's Hospital női klinika munkatársait, akik nem lacafacáztak: 32 470 nőt kérdeztek meg a napirendjéről és a közérzetéről. 

Ki korán kel, tényleg aranyat lel

Olyan nőket vontak be a kutatásba, akiknek hasonlóak voltak a munkakörülményeik, a munkarendjük, hasonló jellegű munkát végeztek, nagyjából azonos stressz mellett. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, milyen a vizsgált személyek bioritmusa, mikor vannak leginkább a topon, mikor fáradtak. Ezen belül is kiemelten fontos volt, ki mikor fekszik le aludni, és mikor ébred. 

Az eredmények alapján a résztvevők 37 százaléka koránkelőnek, 10 százaléka pedig éjszakai bagolynak vallotta magát, a többiek pedig átlagos napirendet követnek. 

Azok, akik korán kezdik a napot, jóval kisebb eséllyel szenvednek lelki betegségekben, például depresszióban. Akik viszont éjszakai baglyok, vagyis akkor aktívak, sokkal valószínűbb, hogy depressziósok lesznek. 

Vagyis a depresszió oka nem elsősorban az életmód, sokkal inkább a napirend - vonta le a következtetést a kutatás vezetője, Céline Vetter. Ugyanis az, hogy az ember mennyi időt tölt a nap folyamán természetes nappali fényben (úgy, hogy közben nem alszik), alapvetően befolyásolja, mennyire hajlamos a lelki betegségekre. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy minden éjszakai bagoly lelki beteg lenne - csak azt, hogy köztük nagyobb ennek az esélye. 

Ha éjszakai bagoly vagy az nem a te hibád, de ettől még nem az igazi

Egy másik kutatás során 430 ezer, 38 és 73 év közötti nőt és férfit kérdeztek meg a brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói. A résztvevők 27 százaléka vallotta magát "határozottan reggeli típusnak" és mintegy 9 százalékuk "határozottan esti típusnak". 35 százalékuk "inkább" reggel, 28 százalékuk "inkább" este aktív. Regisztrálták testsúlyukat, dohányzási szokásaikat és társadalmi helyzetüket is.

Az eredmények alapján az éjszaka szélsőségesen aktívak hajlamosabbak a pszichés problémákra, diabéteszre, gyomor- és légzési panaszokra. Ráadásul náluk a 6,5 évnyi kutatási idő alatt mintegy 10 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél.  

A nagyobb halálozási kockázat a tudósok szerint arra vezethető vissza, hogy az éjszaka aktívaknak állandóan belső órájukat leküzdve kell élniük. Alapulhat a pszichés stresszen, és azon is, hogy ezek az emberek a testüknek nem megfelelő időben esznek. Az alváshiány, az éjszakai ébrenlét vagy a drog- és alkoholfogyasztás is hozzájárulhat a korai halál kockázatához.

A szakértők szerint az éjszaka aktívak speciális bánásmódot igényelnek. Belső órájuk genetikailag meghatározott, "nem egyszerű jellemgyengeség" - emelték ki. "A munkaórákat rugalmasabbá kellene tenni a baglyok számára. Nem kellene őket arra kényszeríteni, hogy felkeljenek egy 8 órakor kezdődő műszakhoz" - tették hozzá.

Korábbi tanulmányok már kimutatták az összefüggést az alváshiány és a szív- és érrendszeri megbetegedésekre vagy diabéteszre való hajlam között, de ez az első alkalom, hogy a korai halál kockázatát is vizsgálták. A tanulmány a Chronobiology International című szaklapban jelent meg.

A kamaszoknak is jót tesz, ha tovább alhatnak 

"Számtalan kutatás támasztja alá, hogy a gyerekek jobban teljesítenek és frissebbek, ha tovább alhatnak reggel. Az Egyesült Államokban 200 tinédzsert vizsgáltak, és kiderült, hogy ha reggel 8 óra helyett 25 perccel később kezdték az iskolát, jobb lett a hangulatuk, nőtt az alvásidejük és kevesebb koffeint fogyasztottak. Önmagában azonban a későbbi kezdés sem garantálja a jobb eredményeket és a kedvezőbb hangulatot. Az a legfontosabb, hogy figyeljük meg a gyerekek alvási igényeit, és igyekezzünk alkalmazkodni azokhoz."

Dr. Bódizs Róbert pszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese

Forrás: SOTE

Források:  Journal of Psychiatric Research/Independent, MTI, Képek: Pixabay