„Idegen nyelveket tudni szép…”

19/04/11 csütörtök
ujnemzedek.hu
A kormány láthatóan egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fiatalok idegennyelv-tanulására. Egyre több konkrét jogszabály és támogatás lép életbe, amely az újabb generációkat a nyelvtanulás felé tereli. A nyelvtudás hamarosan már egyre kevésbé előnynek, inkább alapvető követelménynek számít a felsőoktatás területén és a munkaerőpiacon.

A nyelvtudás esélyeket biztosíthat a szakmai továbblépésre, hiánya pedig komoly korlátként jelenhet meg az elhelyezkedés során. Szoros kapcsolatban van a társadalmi háttérrel, kihat az egyén tanulmányi előmenetelére, közvetett és közvetlen módon is alakítja a felsőoktatási tanulmányok menetét.

Az eddigi felmérések szerint a magyar felnőtt népesség, illetve a magyar fiatalok rendre hátul kullognak uniós összehasonlításban nyelvismeret terén. Ez magába foglalja a megszerzett nyelvvizsgák számát, mind a lekérdezettek által megítélt saját nyelvtudást tekintve. Az Eurostat 2011-es számításai szerint a magyar felnőtt társadalom 63,2 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél. A fiataloknál már jobb a helyzet, ez az arány itt csak 27 százalék, azonban kétharmaduknak továbbra sincs nyelvvizsgája.

Azonban érdemes a számok időbeli változásaira is figyelni. Látható egy erőteljes pozitív tendencia az utóbbi években, amely egészen más színekben tünteti fel a korábbi számokat. 2012 és 2016 között erőteljesen nőtt a legalább egy nyelvvizsgával rendelkező fiatalok aránya, és ez a lendület valószínűleg inkább fokozódik.

Kormányzati intézkedések

A növekedés részben tudatos építkezés eredménye. A magyar kormányzat kiemelt témaként kezeli ugyanis az idegen nyelvek elsajátítását a fiatalok körében, és láthatóan arra törekszik, hogy a közoktatásban résztvevőket a nyelvtanulásra ösztönözze. A nyelvvizsga már régóta pluszpontokat jelent a felsőoktatási felvétel során, azonban előreláthatólag jövőre még ennél is fontosabb szerepet játszik majd a bejutásban. 2020-tól a felvételi egyik kritériuma lesz a legalább B2-es szintű, általános, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű dokumentum, így - néhány kivételtől eltekintve - ezek nélkül nem lehet majd egyetemre vagy főiskolára jelentkezni.

Azonban az elvárások növekedésével, a diákok nyelvtanulási lehetőségei is bővülnek. 2018. január 1-étől elindult a nyelvvizsgadíj-visszatérítés kedvezmény, amelyre bárki jelentkezhet, aki még nem töltötte be a 35. életévét. További támogatásokra is számíthatunk a közeljövőben. Orbán Viktor február 10-i évértékelő beszédében bejelentette, hogy minden 9. és 11. osztályos tanuló a nyáron kétszer 2 hetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt, amelyek költségeit a kormány állja. A támogatás részletei ugyan még nem ismertek, de valószínűleg azok is hamarosan napvilágot látnak.

Kihívások

A kitűzött célok elérésének elengedhetetlen feltétele, a támogatások ésszerű felhasználása, hiszen a valóságtól elrugaszkodott megvalósításkáros hatásokkal is járhat. A legfőbb veszély a magyar oktatási rendszer szelektáló hatásaira való ráerősítés, ami a 2016-os felmérésben már megjelent. Bár 2012-höz képest szinte minden csoportban nőtt a nyelvtudás szintje, azonban ennek a növekedésnek a mértéke társadalmi csoportonként eltérő.

Úgy tűnik, hogy a nyelvi tőke felhalmozását a diplomás apák gyermekei valósították meg a legsikeresebben, körükben nőtt leginkább a nyelvvizsgát szerzettek aránya. (Azért az apákat vizsgálták, mert statisztikai szempontból az ő végzettségük jobban összefügg a gyermek továbbtanulásával, mint az anyáé.) A magasabb státuszú társadalmi csoportok tudták eddig igazán kihasználni a támogatásokat, ami negatívan hat az osztályok közötti mobilizációra.

Azonban nem igaz, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő fiatalok el lennének felejtve. Az egy éve elindult, azaz hatásait tekintve a felmérésekben még nem szereplő, nyelvvizsgadíj-visszatérítési kedvezmény már önmagában jelentős terhet vesz le az összes diák válláról, valamint remélhetőleg a miniszterelnök által bejelentett kétszer 2 hetes külföldre való utazási kedvezmény is tartalmaz majd egyenlősítő intézkedéseket.