Fiatalság és felnőtté válás

19/01/15 kedd
ujnemzedek.hu
Ahogyan azt gyakran hallani szoktuk: mindenki olyan fiatal, amilyennek érzi magát. A hivatalos statisztika azonban kevésbé elnéző, és az ifjúságot életkor szerint azonosítja be, általában 15 és 29 év között meghatározva a fiatalság életkorát. De tényleg ez lenne a lényeg? Az életkor?

Könnyen belátható, hogy az érettségünk nem teljesen korfüggő. Az ifjúságkutatások nagy része éppen ezért nem csak azt veszi figyelembe, hogy hányadik esztendőben járunk, hanem a biológiai, pszichés és társadalmi érettségünket is méri. Ezek logikus időrendi sorrendje – amely a társadalom nagytöbbségére jellemző, és amely alapvetően a biológia érettség felől, a pszichés érettségen át a társadalmi érettségig tart – meghatározva azt, hogy életünk melyik szakaszában járunk.

Persze ezt sem szabad készpénznek venni, hiszen az eltérő élethelyzetek más és más fejlődési módokat mutathatnak. Gyakran előfordul például, hogy valaki biológiailag és társadalmi szempontból ugyan már érettnek számít, de pszichésen még nem áll készen a felnőtt életre. Ha ezt felismerjük, könnyebbé válik a fiatalságot érintő problémák és kihívások megértése, kezelése.

Akkor az érettség a lényeg?

Mondhatni. Egészen pontosan az, hogy annak mely fázisában vagy. A biológiai érettségedet például két változó határozza meg alapvetően: a nemi érettség, illetve a szexuális élet megkezdése. A 2016-os magyar ifjúságkutatás adatai szerint a megkérdezettek többsége 13-15 éves korában éri el a nemi érettséget, míg a szexuális életet 16-17 évesen kezdik meg.

A pszichés érettséged pedig főleg a személyes önállóságoddal kapcsolatos mutatók alapján következtethető ki (ide tartoznak az önálló döntéseid, vagy éppen az is, hogy vannak-e a jövőre vonatkozó terveid). A 2016-os felmérés azt mutatja, hogy a magyar fiatalok körülbelül fele számít pszichésen érettnek.

Oké, de akkor most fiatal vagyok vagy felnőtt?

Ahogy mondani szokták: „attól függ”. A kutatások szerint általában a társadalmi érettség jelenti a felnőtté válás utolsó lépcsőfokát. Ergo, ha ezt eléred, onnantól számítasz felnőttnek. Ha nevesíteni szeretnénk ennek változóit, akkor az önálló háztartást és keresetet, a gyerekvállalást, vagy éppen a tanulmányok befejezését kell emlegetnünk. Tehát, ha ezeket kipipálhatod, akkor számítasz felnőttnek. A 2016-os adatok szerint a 15 és 29 éves korosztály 28 százaléka számít ilyen szempontból – azaz a mért dimenziók közül legalább kettő esetén – érettnek.

Mi ennek a tanulsága?

A kutatások által világosan kimutatott tendencia, hogy – főleg a szociális érettség szempontjából – egyre később válunk felnőtté. Ez pedig radikálisan befolyásolja a társadalmunk felépítését, hiszen a munkaerőpiac adottságaitól, egészen a társadalmi újratermelődés tárgyköréig, rengeteg fontos témát érint.

Éppen ezért fontos a motiváló környezet és az újabb generációk felelős hozzáállásának megteremtése, hiszen ezek együttes működése az alapfeltétele a kiegyensúlyozott, tudatos felnőtté válásnak.