Ez van, az agyad felfalja önmagát

17/05/31 szerda
ujnemzedek.hu
Egy friss kutatásban egereket vizsgálták és kiderült, hogy agyuknak immunsejtjeit a kialvatlanság túlműködésre készteti. Persze ez elsőre jól hangzik, viszont hosszútávon egy csomó agyi betegség kialakulásáért is felelős lehet.

A  New Scientist magazin egyik cikkében jelent meg az a friss tanulmány, miszerint ha keveset alszunk, agyunk azon sejtjei, amelyek az elhasznált sejtek elpusztításáért és eltakarításáért felelősek, túlpörögnek, és ezzel károkat okoznak benne. Ugyan kiemelik, hogy ezt egerek vizsgálata közben állapították meg, de ez nem jelenit azt, hogy ránk kevésbé hatna károsan. 

Azok a sejtek, amik a takarításért, vagyis az elhasznált sejtek elpucolásáért felelősek nagyon fontosak, hiszen ezután tudják újraszervezni az idegsejtek kapcsolatát, hogy az agy egészséges maradjon. A túlműködés viszont károkat okoz, így könnyen magyarázható, miért vezethet a krónikus alváshiány Alzheimer-kórhoz és más neurológiai rendellenességekhez. 

Csoportokban vizsgálták az egereket

Michele Bellesi, az olasz Marche Polytechnic University kutatója, több csoportban vizsgálta meg az egereket, hogy hat rájuk az alváshiány: 

  • Az első csoport egér addig alhatott, ameddig akart,
  • a másodikat viszont több mint nyolc órán keresztül nem engedték pihenni,
  • a harmadik csoport öt napon keresztül tartották ébren, vagyis esetükben krónikus alváshiány állt fenn.

Eközben a kutatók folyamatosan figyelték az agyukban bekövetkező változásokat. 

Mi történik a gliasejtekkel?

Miközben figyelték az állatok reakcióit, változásait, volt egy sejt, amire kifejezetten kíváncsiak voltak, hogy reagál. A gliasejtek szoros kölcsönhatásba vannak a neuronakkal, szabályozzák őket, együtt működnek. A gliasejtek rengeteg feladatot végeznek az idegrendszerben, őket is egy gén szabályozza és ha alváshiány áll fenn, ez a gén fokozottabban működik a kelleténél. 

A gliális sejtek egyik típusát képviselik az asztrociták. Ezek a csillag alakú sejtek idegi átvivő anyagokat, táplálékot és hulladékanyagot szállítanak, leépítik a felesleges szinapszisokat, ezzel "generálozzák újjá" az agyat. Őket segítík az ágas-bogas alakútól az amőbaszerű megjelenésig különböző formákat öltő mikrogliasejtek, amik válaszolnak az agyban a sérülésekre és a betegségekre. Elpusztítják a támadó kórokozókat, valamint a sérült sejtek kitakarításával elkezdik a központi szerv javítását. 

Most akkor mik zabálják fel az agyunk?

Bellesi és csapata arra jutott, hogy háborítatlan alvás esetén az asztrociták nagyjából a szinapszisok hat százalékában mutattak aktivitást, ezzel szemben a több mint nyolc órája ébren lévő egereknél ez az érték már 8 százalék, az 5 napja nem alvóknál 13,5 százalék volt. 

Hogy miért?

A fokozott aktivitás azt eredményezi, hogy az asztrociták a normálisnál több agyi szinapszist bontanak le. „Először mutattuk ki, hogy a szinapszisok egy részét az asztrociták gyakorlatilag felfalják a kialvatlanság miatt” – mondta a kutató. Hozzátette, hogy ez talán elsőre jól hangzik: a régi és felesleges szinopszisokat, mint a régi bútorok, kiszelektálódnak. Csakhogy azt is észrevették a szakemberek, hogy az asztrociták mellett a mikrogliasejtek is aktívabbá váltak az alvásmegvonás miatt. 

Ebből a szemszögből már nem is olyan jó dolog ez, hiszen a mikrogliasejtek fokozottabb működése bizonyítottan kapcsolható egy sor agyi rendellenességhez, például az Alzheimerhez. Ezek után már csak az a kérdés, hogy néhány kialvatlan éjszaka káros hatásait enyhíteni tudjuk-e több alvással. Ennek bizonyításához további kutatások szükségesek a szakértők szerint.

Forrás: New Scientist