Európában az élelmiszerek 53 százaléka a szemétben végzi – Így tehetsz ellene

20/02/28 péntek
Világszinten az elkészült élelmiszerek 33 százalékát dobjuk ki. Európában ez az arány még ennél is rosszabb: 53 százalék. Ez pedig nemcsak pazarlás, de a környezetben is nagy károkat okoz.

Mindenkinél előfordul, hogy marad valamennyi a tányéron. Ekkor sokan döntünk úgy, hogy a kis maradékkal már nem fogunk vesződni, inkább rövid úton megszabadulunk tőle, vagyis kidobjuk a szemétbe. Legtöbben bele se gondolunk abba, hogy mennyi üvegházhatású gáz keletkezett mialatt az étel a tányérunkra került. A termesztés, feldolgozás, csomagolás és szállítás folyamata mind-mind hozzájárul a klímaváltozáshoz. És miután kidobtuk, a rohadó étel még több üvegház hatású gázt enged a légkörbe.

Ha az ételpazarlás ország lenne, akkor Kína és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb károsanyag kibocsátó lenne az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete szerint. A kidobott élelmiszerek mennyisége, egy év alatt eléri az 1.8 milliárd tonnát. Ha ennek véget vetnénk, akkor 8 százalékkal csökkenthetnénk a kibocsátás mértékét.

Ezért persze nem csak a háztartások a felelősek. A megtermelt zöldségek és gyümölcsök harmadát például, esztétikai okokból, egyből kidobják. Azonban ezek mellett is jelentős változást tudnak elérni maguk a fogyasztók. Anne-Marie Bonneau író szerint, aki egy külön blogot szentelt a hulladékmentes táplálkozásnak, pár egyszerű lépéssel is változtathatunk.

  • Ha nem tudunk, akkor tanuljunk meg főzni egyszerűbb ételeket, leveseket.
  • Mielőtt vásárolni indulnánk, nézzük meg milyen összetevők vannak már otthon.
  • Ahelyett, hogy újabb és újabb egzotikus ételek után kutatunk a receptkönyvekben és az interneten, főzzünk abból, amivel amúgy is rendelkezünk!

Ezeket a tanácsokat kutatások is igazolják, mivel sokan rutinból vásárolnak, nem figyelve, hogy rendelkeznek-e már az adott termékkel. Így lehet, hogy az Egyesüli Királyságban a kidobott élelmiszerek negyedét friss zöldségek teszik ki. Emellett a húsokra és tejtermékekre is érdemes figyelni, mert ezek termelése alapból nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, így ezek pazarlása nagyobb károkat okoz mind a zöldségeké vagy a gyümölcsöké.

Az sem mindegy, hogy mi módon dobjuk ki az élelmiszert. A szeméttelepen rohadó szerves anyagok metánt bocsátanak ki, amely a szén-dioxidnál jóval nagyobb mértékben növeli az üvegházhatást. Ha viszont magunk komposztáljuk, akkor a kibocsátott gázok mennyisége csupán 14 százaléka a szeméttelepen kibocsátott gázoknak.

Azonban a legegyszerűbb, és mégis a legnagyobb hatású dolog, amit tenni tudunk, hogy kevesebb élelmiszert veszünk. A csökkenő kereslettel pedig elérhetjük, hogy véget érjen a jelenlegi rendszer, ahol több élelmiszert termelünk, mint amennyire valójában szükségünk van.

És ha kevesebb élelmiszer lesz nálunk, amit esetleg eldobhatunk, azzal óriási hatást gyakorolhatunk a bolygónkra.

Forrás: BBC