Családalapítási hajlandóságunk

19/02/20 szerda
ujnemzedek.hu
Minden társadalom alapvető igénye önmaga reprodukciója, fenntartása. Ennek alapvető, és természetes formája az élet utódokon keresztül való továbbadása. Mindez pofonegyszerű, nem kíván sok magyarázatot. Európa demográfiai helyzete mégis nagy hiányosságokat mutat ezen a téren, ami alól Magyarország sem képez kivételt.

Hazánk lakosságát öregedés jellemzi: egyre nő az idősek aránya, míg a fiataloké csökken. Az újabb generációk zsugorodó létszámának fő okát az alacsony gyerekvállalási hajlandóságban kell keresni. Megállapítható, hogy a magyarok egészen egyszerűen kisebb családokban gondolkodnak, kevés gyereket vállalnak.

A két legfontosabb mutató a népesedéssel kapcsolatban: az élveszületések száma, illetve a teljes termékenységi arányszám (TTA)

Előbbi azt mutatja meg, hogy hány gyermek jött világra az adott időszakban élve, így ez a legalapvetőbb adat. Mivel ez a szám az utóbbi évtizedekben csökkenő tendenciát mutat: 1981 óta többen halnak meg, mint ahány gyermek a világra jön. Így a potenciális szülők száma egyre inkább zsugorodik, ami tovább erősíti az egyébként is negatív folyamatot. Amennyiben ők nem vállalnak több gyermeket a korábbi, nagyobb létszámú korosztályoknál, a születések évenkénti száma mindenképpen csökkenni fog.


Fotó: Pixabay

A teljes termékenységi arányszám ezzel szemben egy nőre vetítve mutatja meg az átlagos gyermekszámot, ennek megfelelően mindig csak az adott időszakban termékeny korban lévő nők számához viszonyít. A magyarországi ifjúságkutatás szerint a termelékenységi arányszám az utóbbi évek során 1,34-ről 1,50-re emelkedett, ami alapvetően pozitív fejlemény, viszont a társadalmi reprodukciós szint – ami a 2,1-es értéknél kezdődik - még igen messze van. A TTA és az élveszületések száma nem feltétlenül mozog együtt, például 2013-tól az látszik, hogy a TTA nő, miközben az élveszületések száma inkább stagnál, vagy csökken.


Élveszületések száma és a teljes termékenységi arányszám alakulása 1990-2016 között (Fő/év)
KSH - Makay Zsuzsanna, Domokos Tamás: Társadalmi újratermelés

Ez azt mutatja, hogy az utóbbi évek során a nők kisebb létszámú csoportjának nőtt a gyermekvállalási hajlandósága.

Azonban már az átlagosan előre tervezett gyermekszám is alacsonyabb, mint ami a társadalmi reprodukcióhoz szükségeltetik. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a fiatalok átlagosan 1,72 gyermek vállalását tervezik (ráadásul ez a szám az életkor előrehaladtával inkább csökken, és később ennél alacsonyabb értéken realizálódik). Gyermekvállalás elutasításának indokait nézve alapvetően az anyagi okokat és az akaratlagosságot jelölték meg a fiatalok, de fontos tényező a lakáskörülmények megfelelősége is.

Magyarország demográfiai folyamatain tehát még van mit javítani. A kedvező trendforduló kulcsa egyértelműen a termékeny korú párok gyerekvállalásának segítése, amire azonban nincsen bevett módszer. A téma viszont mindenképpen hangsúlyozandó, hiszen ezek a számok „nem maradnak a statisztikákban”, az egész magyar társadalom mindennapjaira kihatással vannak.