Az X és Y generáció tagjai nagyon elfoglaltak, a Z viszont dúskál a szabadidőben

18/05/04 péntek
ujnemzedek.hu
Egy friss magyar kutatás szerint a legkedveltebb elfoglaltság a filmnézés, de nagy különbségek vannak a szabadidő eltöltésében életkor és iskolai végzettség alapján is. Az sem mindegy, (nagy)városban vagy falun él-e az illető. 

Mennyi szabadideje van a magyar fiataloknak hétvégente, azon belül is az X, Y és Z generáció tagjainak, és ezt mire fordítják? Erre a kérdésre kereste a választ a Kutatópont csapata legújabb felmérésében, amelynek során 2000 főt kérdeztek meg. 

A nagymintás kutatás szerint egy átlagos hétköznapon a hazai felnőtt lakosságnak 231 perce jut a rekreációra. Az Y és az X generáció tagjai azonban elfoglaltabbak: átlagosan 177, illetve 166 percük jut pihenésre.

A legtöbb szabadideje hétköznap a veteránok nemzedékének van (343 perc). Hétvégén ugyancsak az X és az Y generáció tagjainak jut legkevesebb idejük a pihenésre (297, illetve 295 perc), míg a Z generációba tartozó felnőtt korúak egy hétvégi napon átlagosan 7 óra 17 percet szánnak kikapcsolódásra. 

A legnépszerűbbek a filmek, a vendégség és a vásárlás

A felnőtt magyar lakosság legkedveltebb szabadidős tevékenysége a filmnézés: ez a 18 évnél idősebbek 90 százalékára jellemző, legalább alkalomszerűen. 

A Z generáció tagjai az átlagnál több filmet néznek: az 1994–1995 után született felnőttek 96 százalékának ez a kedvenc időtöltése. A felmérés szerint filmet egész évben néznek az emberek, más tevékenységhez képest azonban többen vannak, akik kizárólag télen kapcsolódnak így ki. 

A kutatás alapján a magyar lakosság 86 százaléka szívesen megy vendégségbe, illetve szívesen fogad vendégeket - ez a tevékenység a hétvégékre jellemző inkább. A baráti látogatás a Z, az Y és az X generáció tagjainál gyakoribb, mint a baby boomerek vagy a veterán generáció körében.

További kedvelt és nagy arányban végzett szabadidős elfoglaltság a vásárlás (75 százalék), a párunkkal való időtöltés (74 százalék), a sorozatnézés (69 százalék), a kertészkedés (63 százalék), a rádió- vagy zenehallgatás (63 százalék), valamint a séta/kirándulás. Utóbbi a felnőtt magyarok 55 százalékára jellemző. 

A Z generáció a legaktívabb

A kutatás alapján a Z generáció felnőtt korú tagjai a legaktívabb csoportot alkotják, ha a szabadidő eltöltéséről van szó. A Z generációba tartozó 18 év felettiek ezekben a tevékenységekben lekörözik a többi korcsoportot: tanul, tanfolyamra jár (46 százalék), étterembe/kávéházba/kocsmába jár (79 százalék), moziba jár (68 százalék), sportol (56 százalék) és szórakozni/diszkóba megy (70 százalék).

Értelemszerűen van, amiben a Z generáció kevésbé élenjáró: például a vallásgyakorlás, a barkácsolás, kertészkedés és - talán meglepő módon - a sorozatnézés. 

A viszonylag kevés szabadidővel rendelkező X és Y generáció tagjai viszont gyakrabban hívnak vendégeket, illetve járnak vendégségbe, szívesebben sétálnak vagy kirándulnak, és a wellness-szolgáltatásokat is gyakrabban veszik igénybe. A náluk idősebbek, vagyis a baby boomer és a veterán generációk viszont ritkábban járnak étterembe, kocsmába, kávézóba, moziba, kevesebb kulturális és sportprogramon vesznek részt, és külföldre is kevesebbet utaznak a fiatalabbakhoz képest. Ha viszont a sorozatokról, a kertészkedésről vagy a keresztrejtvényfejtésről van szó, az idősebbek viszik a prímet. 

Ha a két idősebb generációt vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a baby boomer generáció aktívabb a vásárlásban/kirakatnézegetésben (70, illetve 52 százalék), az étterembe/kávéházba/ kocsmába járásban (38, illetve 20 százalék), a belföldi utazásban (42, illetve 26 százalék) és a sétában/kirándulásban (50, illetve 33 százalék). A veterán nemzedék pedig több időt tölt vallásgyakorlással (39, illetve 28 százalék).

A városban inkább a wellness, vidéken a keresztrejtvény hódít

A lakóhelynek is nagy szerepe van a szabadidő eltöltésében. A kutatás szerint Budapesten az átlagnál népszerűbbek a számítógépes játékok (56 százalék) és a sport (34 százalék). A fővárosban és a megyeszékhelyeken az országos átlagot meghaladja azok aránya, akik szívesen olvasgatnak, vásárolnak, wellnesseznek. Ugyanez igaz a mozilátogatásra, a kulturális programokra, valamint a sétára és a kirándulásra is.

A kisebb városokban és a községekben a jóval többen foglalják el magukat keresztrejtvényfejtéssel, illetve a falvakban barkácsolással.

A tanultabbak többet járnak moziba

A szabadidő eltöltését az iskolai végzettség is befolyásolja. Az alacsonyabb végzettségűek kevesebbet utaznak, kevesebbet wellnesseznek, ritkábban olvasgatnak és ritkábban járnak moziba, mint az országos átlag. A felsőfokú végzettségűek viszont kevesebbet néznek filmeket, sorozatokat. 

A középfokú végzettségűek leginkább vásárolni szeretnek (81 százalék), de a számítógépes játékokat is jobban kedvelik az átlagnál (59 százalék). A közép- és felsőfokú végzettségűek gyakrabban járnak étterembe, kávézóba és kocsmába, és szívesebben sportolnak azoknál, akiknek nincs érettségije. De a végzettség növekedésével az olyan tevékenységek népszerűsége is nő, mint a mozi, a könyvolvasás, a kulturális programok, a séta, kirándulás és a wellness. 

Forrás: mediapiac.hu, fotók: Pixabay